A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)
Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)
házáról „országgyarapításra" behívott katonák jelentős része innen vonult be, másrészt a belvízkárok miatt lakáshiány volt, még szükséglakások sem álltak üresen; harmadsorban a belvíz a telepet is károsította és a lakosok legalább igyekeztek a házukat tőlük telhetően lakható állapotban tartani. 1943 elején már csak kb. 50 személynél voltak adóhátralékok. 13 A házhely és földhöz juttatottak végső soron jogérvényes birtokbakerülése azonban csak a felszabadulás után oldódott meg. Földéhség. Az 1930-as évek végén ismét felmerült a kormánypropagandában is a földreform kérdése, ha taktikai célzattal is, de ez elegendő volt ahhoz, hogy felgyújtsa az emberek képzeletét, annál is inkább, mert még az 1939-es választást megelőző propagandahadjáratban is komoly súllyal szerepelt. S amikor 1939. decemberében a Kisbirtokos Szövetség nagytermében erről tartottak előadást, ez zsúfolásig megtelt. Az uralkodó osztály azonban parasztfogásnak szánta csak a választások előtt, és érdemi tárgyalását húzta-halasztotta. A Rákóczi-telepiek ebben az ügyben kérvénynyel fordultak a Földművelésügyi Minisztériumhoz, de onnan azt a választ kapták, hogy csak a „kishaszonbérletek alakításának, kisbirtokok és házhelyek előmozdításáról" szóló törvényjavaslat elfogadása után lehet szó a kérésük érdemi tárgyalásáról. Az ún. zsidótörvények földbirtokpolitikai intézkedései, amelyeket a helyi újságok is bőven ismertettek az antiszemitizmus felújítására és fokozására, napirenden tartották a témát. 1941. tavaszán a Földművelésügyi Minisztérium főfelügyelője vizsgálta a zsidótörvények hatása alá eső földbirtokokat. Megállapította ; az orosházi határban csak 17,4 kh földterületre terjed ki. 14 A környéken voltak ugyan ilyen birtokok, de azok más községekhez tartoztak és felosztásukra a háború folyamán nem is került sor. 1941. nyarán elterjedt a híre, hogy a szétdarabolt Jugoszlávia területén, a Bácskában a jugoszláv földreformot revízió alá veszik, és ennek megfelelően ott magyaroknak földet fognak osztani. Orosházáról is tömegesen küldtek földet igénylő kérvényeket Újvidékre, de mindenkit elutasítottak, csak az ott meghalt orosházi honvéd szüleit és testvéreit telepítették oda. A felfokozott várakozást jellemzi Csizmadia András 1941. december 4-i képviselőházi beszédének az a kitétele, hogy ne halogassák a földreformot, ne fokozzák az elégedetlenséget, mert a végén más fog itt földet osztani. 15 Ugyanebben az időben összeírták a házhelyigénylőket : ezernél több jelentkező volt. 16 Rákóczi-telep „Új-osztás". 1942. végén kezdődött meg a házhelyigénylési akció lebonyolítása. Ismét a kakasszéki uradalom földjéből kívántak parcellázni. Az uradalom 3 P-t kért négyszögölenként, az igénylők 1,2—1,4 P-t ajánlottak. A Földművelésügyi Minisztérium döntött: négyszögölenként 8,5 kg búza árának megfelelő összeget állapított meg, ami az 1944. márciusi búzaárat tekintve megfelelt az uradalom kérésének. Ennek egyharmadát 8 napon belül le kellett fizetni. Több igénylőnek nem volt annyi pénze, azért visszamondták. Telkeiket az újabb igénylők között kisorsolták. Végül is kb. 160 kh területet osztottak ki kb. 550 igénylőnek. 17 Ezeknek a parcelláknak a birtokbaadása 1944 áprilisában meg is történt. 18 Ez lett az „új-osztás", amelyik a Szentesi út bal oldalán terül el. Parcellázások a község területén. 1939-ben a község az ún „tüdőgondozó telkek"-et és a járványkórházat eladta és parcellázta. A 2202 négyszögöl területet 13 telekre osztották szét. 19 Az orosházi evangélikus egyházközség, amely 1942-ben iskoláinak egy részét renováltatta, hogy a megnövekedett építési költségeket fedezni tudja, parcelláztatta a Nagyatádi-telep mellett fekvő ún. „vizestemetői föld"-jét. Ez már kiépített utcákra nyíló telepegyüttes volt. 8 db 190 négyszögöles és 20 db 150 négyszögöles telekre mérték szét. Végeredményben 98 400 P-t kaptak a telkekért, miután a kikiáltási árat mérsékelni kellett. 20 119
