A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

felel a járási és a megyei értéknek, de ott ez a kategória 10%-al nagyobb. Részben itt jelentkeznek a kettó's foglalkozásúak birtokai (1506 személy birtokában 1514 kh terület). Ugyancsak itt vannak a Nagyatádi földreform kapcsán kiosztott 467 kh területből azok a parcellák, amelyek még nem kerültek a gazdagparasztság kezére. Törpebirtokosok. 1 kh alatti területűek: 3421 db/64, 19% foglalták el a terület 4,44%-át: 904 kh-at. Átlagos nagyságuk 422 négyszögöl. Akár a járásban (a birtokok 46,32%-ára jutott 2,32% terület) akár a megyében vizsgáljuk (a birtokok 37,66 %-ára jutott a terület 1,46 %-a) azt látjuk, hogy itt nem játszottak olyan jelentős szerepet a birtokszerkezetben. A kettős foglalkozásúak másik része itt jelentkezett. Az 1 kh-n aluli birtokosok közül 1930-ban csak 68-an tudtak a mezőgazdasági munkából „önállóan" megélni. De itt találjuk az önálló birtokosok között másutt nem szereplő ház-vagy házrésztulajdonosokat is. Az a véleményünk, hogy ebből a birtokkategóriából nem jutunk el az agrárproletáriátushoz : tehát nem lehet azt mondani : „Orosházán 3421 az 1 kh-n aluli területtel rendelkezők száma, tehát Orosházán 3421 az agrárproletárok száma"; legfeljebb csak következtetni lehet. Érdekes felfedezésre bukkanunk, ha az 50 kh-n aluli és felüli birtokok egymáshoz viszonyított arányát vizsgáljuk. Az 50 kh-n aluli birtokok száma a községben 99%; a járásban : 99%, a megyében 98%. Az 50 kh-n aluli birtokok területének aránya Orosházán: 74,5%, a járásban: 60%, a megyében 57,3%. Tehát a községben kevésbé volt szorító a gazdagparasztság és a nagybirtok nyomása. Az ellenforradalom földreformja hosszas huzavona után a község három különböző helyén juttatott házhelyet illetve földet. Készben a község keleti részén 211 házhelyet, ez lett az ún. Nagyatádi telep; részben a község nyugati részén az ún. községi portán; harmadsorban a falutól észak-nyugatra, az ún. Rákóczi-telepen 787 házhelyet osztottak ki. Összesen 1058 fő jutott így házhelyhez 266 kh terület szétosztásával és ezen kívül még földhöz jutott 146 fő 467 kh területhez, (az átlagos nagyság nem érte el a 3 kh-t!). Az új birtokosok közül a községi portai és a Rákóczi-telepi lakosok az agrárpreletáriátushoz tartoztak, akik nehezen tudták fizetni a magasan megállapított vételárat. A Rákóczi-telepen lakók története pedig — döntően azért, mert a kakasszéki Zelensky uradalomból kaptak földet — külön kálvária. A vételárat ui. a szerződésben nem rögzítették, mert a tulajdonos keveselte. így az ügyvédje 1929-től nem vett fel semmi pénzt. Az első azonosítási eljárásra 1931-ben került sor. A vételár feletti vita tovább folyt, a községi adóhivatal pedig attól függetlenül szorgalmazta a vételár törlesztését. 1938-ban bizonyos népességpolitikai kedvezményezés kapcsán a gyermekek száma után mérséklés illette meg a telepieket. Ennek megállapítására a község az OFB kiküldöttel lebonyolította az egyéni telekkönyvezési előkészítő második azonosítási eljárást. A községnek ezzel volt olyan célja is, hogy a lovaggal ennek alapján elrendezi az ügyet. A lakosok, akik már nem tudták követni figyelemmel a jogi procedúrát, akkor rátámadtak az OFB kiküldöttre : „Milyen jogon háborgatja őket a juttatott ingatlanok békés birtoklásában?" Ekkor megállapították, hogy a telepen 331 gyermek után jár kedvezmény a 643 közül. Ez a község által évente követelt átlag 1249 P-ből 133 P kedvezményt jelentett gyerekenként. A birtok örökösével 1942-ben sikerült megegyezni a vételárban: az 1921. évi november 7-i állapot kataszteri tiszta jövedelmének 60-szorosában állapították meg.

11 A rossz kereseti viszonyok miatt, a nem fizetés miatt már 1939. előtt is sok változás volt, különösen Rákóczi-telepen. 1939-től kezdve valamennyit javult a fizetőképesség, bár ez csak annyiban jelentett változást, hogy az évi részletet ki tudták fizetni. Még így is 978 földreformos volt 1940. nyarán a végrehajtandók listáján.

12 A gyulai pénzügyigazgatóság több személy ellen kimozdítást (vagyis kilakoltatást) javasolt, azonban a község elfektette az aktákat. Erre több oka volt : egyrészt Oros118