A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

Szudicki 1 Valentkó Szűcs 1 Vandzsó Szűrszabó 1 Vas Tar 1 Vecseri Tenkes 1 Vendlik Tóbiás 1 Vezér Tócán 1 Vince Tompa Tömböly Török 1 1 1 Vitéz Vízközi Zábrák Tőrös 1 Zámbó Triznyai Túróci 1 1 Zorgovszki Zuba Vi Ujfalusi Újhelyi Valackai 1 1 1 1 Zsedényi Zsirai Zsufa 1800-ban tehát összesen 893 családot írtak össze, s ezen a számon 330 név osztozott. Az egy névre jutó elnevezések száma tehát nincsen egészen három (2,7), de rosszabb az 185l-esnél, amikor kereken kettő volt a megterhelési mutató. Ebből arra lehet talán következtetni, hogy — a betelepülések mellett — jelentős volt a belső szaporodás is, hiszen az azonos nevűek száma nagyobb mértékben szaporodott. Ezt mutatja az egyes nevek egyenkénti vizsgálata is. A Horvát családnév mindkét összeírásban a leggyakoribb, de az 175l-es 16 családszám majdnem megháromszorozódott (42). A Szabó, Tót, Kovács, Varga, Balog stb. családok száma ugyancsak háromszorosára növekedett. Vannak azonban olyan nevek is (Rajki, Ravasz, Sülé stb.), amelyeknek a száma az összeírások szerint megtízszereződött az eltelt ötven esztendő alatt. Ez is részben erős belső szaporodásra, részben a rokonok esetleges későbbi beköltözésére utal. Természetesen sok azoknak a neveknek a száma, amelyek az első vizsgált összeírásban nem szerepelnek, most viszont nem is egy alkalommal fordulnak elő. Ezekkel nem foglalkozom, mert az évtizedenkénti névgyarapodás vizsgálatakor részletesen szóltam róluk. Van viszont hét olyan családnév (Benján, Kúti, Kvartek, Násztor, Stanis, Szölle és Vendlik), amely az egyházi anyakönyvekben nem tűnik föl előbb, vagyis első előfordulása az 1800. évi összeírásokban tapasztalható. Ezek közül a római katolikus plébános (Kvartek) nevének hiánya az evangélikus anyakönyvekben természetes. Valószínűleg a többi névviselő sem volt evangélikus, s mint a közelmúltban beköltözők általában, nem szerepeltek még keresztszülőként vagy tanúként sem egyházi szertartások alkalmával. Figyelmet érdemelnek azonban az olyan nevek, amelyek az 1851. évi összeírásban szerepeltek, a század végére azonban eltűntek a község családnévanyagából. Ezek: Bagoly, Bakos, Bezi, Bognár, Buzi, Céda, Császár, Csigi, Csík, Drahota, Gubics, Jakab, Kecskés, Laki, Maró, Mészáros, Mór, Púp, Rohácki, Szakáll, Szél, Szélesi, Torda, Vég, Virág, Zilici, Zsoldos. Számuk nem nagy (27 név, 31 család), mégis arra utal, hogy a migráció kétirányú volt : nemcsak beköltözés folyt Orosházára a század folyamán, hanem el is mentek innen néhányan. Természetesen tudunk az 1753-ban Nyíregyházára költöző öt családról, de neveik nem ismertek. Még bizonytalanabbak vagyunk az 1781-ben Fazekasvarsándra települők családneveit illetően. Valószínűleg az itt fölsoroltak közül kerülhettek át a nevezett helyekre orosháziak. 88