A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

Deák Dér Dominkó Drahota Erdélyi Farkas Gombkötő Gubics Gulyás Győri Hajdú Hegyi Héjas Izsácki Jós Kasziba Kecskés Kocsondi Körösi Kővágó Kulcsár Laki Lődi Lövei Madai Maró Mór Nyigri Orbán Páli Púp Petrec Rajki Ravasz Rohácki Sin Sitkei Sonkolyos Sülé Szakáll Szalók Szél Szélesi Szemenyei Torda Vég Virág Zámbó Zilici Zsedényi Zsoldos Az 1751. évi adóösszeírás tehát összesen 223 családról ad számot, ezek közül hármat név nélkül említ, vagyis 220 névvel ellátott családról van tudomásunk. Na­gyon érdekes képet mutat a családnevek gyakorisági sorrendje. Néhány családnév igen nagy megterheltsegű (Horvát, Szabó, Tót, Német, Takács, Csizmadia), s ez a hat családnév adja az összes neveknek közel az egyharmadát, s valamennyi ide tar­tozó név népnév vagy foglalkozásnév. Az első 17 leggyakoribb családnév között is csak kettő a helynevi eredetű (Szálai és Gabnai) és kettő a külső tulajdonságra utaló (Nagy és Balog), a többi mind népnév vagy foglalkozásnév. Ez alkotja a teljes család­létszámnak közel felét, s közöttük egyetlen egy sincsen olyan, amely nem magyar nyelvi alakulat lenne. (A népnevek nem jelentenek föltétlenül ahhoz a néphez tar­tozót, sokszor a hozzájuk való hasonlóság miatt, öltözködési szokás alapján vagy arról a vidékről való átköltözés miatt adtak népneveket magyar személyeknek is.) 73 az egyszeri előfordulású név, s ez ugyancsak egyharmadát jelenti a teljes lakosság­nak. A sok azonos nevű nagy száma arra utal, hogy egységes etnikum volt valameny­nyire a városalapító közösség : az azonos nevek nagy része valószínűleg rokon csalá­dokat jelöl, s ha nem is egy helyről, de egymással kapcsolatot tartó helyekről, még hozzá rokoni kapcsolatokat is föltételező helyekről verbuválódhattak. Az egész névsornak a strukturális vizsgálata is hasonlóan érdekes képet mutat. Elsősorban a megfejtett nevek jelentése alapján alakítom ki a csoportokat, azokon belül azonban néha figyelembe veszek más nyelvi kritériumokat is (fonetikai, mor­fológiai jelenségeket). 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom