A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

A Dunántúlra utaló családnevei« szamának alakulása I- й- >»• »V. v. vi. нА«лк Development of the number of family names showing back to a Transdanubian origin Mecseri, Meleg, Messerschmidt, Miklós, Mikus, Mila, Miró, Mitró, Moldován, Mráz, Muluci, Násztor, Novodonszki, Nyári, Nyúl, Oltyán, Ondrejkovics, Orgos, Orosz, Panna, Pari, Patvar, Pecó, Pete, Pétris, Petró, Petykó, Pogács, Polonyi, Proks, Ragner, Raszoska, Ráta, Recán, Rejt, Rima, Rocó, Sándori, Satler, Sefendi, Silber; Sonkoly, Stanis, Stiglic, Suharszki, Szabadkai, Szai, Szegedi, Szelecki, Szelszki, Szepesi, Szlávik, Szmadó, Szobjeszki, Szoboszlai, Szölle, Sztaniszla, Sztelik, Sztrnszka, Szurovec, Szűcsi, Tatár, Terják, Tési, Tóbiás, Toja, Tollár, Tornyos, Torek, Trnó, Urbancsek, Usják, Valentkó, Vendlik, Vitgrúber, Zahar, Zahorák, Zaszkalicki, Zatrocki, Zsufa. Ennek az idó'szaknak 187 új családneve volt. Ezekbó'l 81 (43,5%) magyarázható meg a magyarból, 82 valószínűleg szlovák (44%), 14 (7,5%) német, 7 román (3,75%). Eró'teljesen folytatódott tehát az a tendencia, amely szerint a környező' szlovák hely81