A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)
Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről
különböző formái, főként a szűkebb értelemben vett vízvirágzások. Eleinte, 1955— 1958 között, különösen az Aphanizomenon flos aquae var. klebahnii az Anabaenopsis arnoldi társaságában alakított ki vízvirágzásokat, majd mindinkább a Microcystis aeruginosa vette át a vezető szerepet. Ez utóbbi faj vált dominánssá 1959-től kezdve, különösen nyári időszakban. A zöldalgák közül a Chlorococcales-félék csak őszre váltak olykor tömegproducensekké (16). A Gyopáros fitoplanktonjának ez a nagymérvű átalakulása, a víz színeződésének szinte állandóvá válása az eutrofizálódás következménye. Azaz: bizonyos algák felszaporodása számára igen kedvezővé váltak a táplálkozásbeli (trófikus) életfeltételek. A meleg vizű fürdő elhasznált vize a tóba került, azt fokozatosan szennyezte, s a tó északi végnél fúrt artézi kút meleg vize különösen kedvező feltételeket teremtett a kékalgák vízvirágzásainak kialakulásához. Ugyanekkor a szikes tavak jellemző zöldalga-féléje, a Cladophora fracta, teljesen eltűnt a gyopárosi tó vizéből. A fokozódó vízmennyiség a tó vízszintjét is megemelte, s a partmellék elöntését csak a déli tószakaszba való levezetéssel sikerült elkerülni. Ezáltal persze a déli tószakasz is eutrófizálódott, s benne is mind gyakrabban léptek fel hatalmas vízvirágzások. A vízvirágzások állandóvá válásával az algáknak a vízi táplálékláncra való befolyását is tanulmányoztuk. Az algák a vízi életszínhely elsődleges termelői, ezek kötik szerves anyagba a sugárzó napenergiát, s így minden vízi élet létalapját alkotják. Azt azonban ne gondoljuk, hogy a mindinkább nagyobb algatömeg a vízben mindinkább gazdagabb állati életet biztosít. A kékalgák mérhetetlen egyedszámának időszakában, a vízvirágzások idején éppen ennek ellentéte volt tapasztalható. A kékalgatömeg-produkciós vízben alig lehetett az ún. mezozooplankton képviselőit megtalálni, amelyek pedig a halak legfontosabb táplálékai. A mezooplankton inkább a vízvirágzások eltűnte után kezdett a vízben felszaporodni. Az sem bizonyosodott be, hogy a vízvirágzások általában megsemmisítő hatásúak a halállomány számára. A vízvirágzások kezdetekor a tóba többféle halat telepítettek, köztük az angolnát is, amelyek átvészelték a vízvirágzásos időszakokat. Tehát a halakra nem minden vízvirágzás megsemmisítő hatású. A halakra két tényező megsemmisítő hatású : a szerves anyagok bomlásából eredő levegőtlenség, s a baktériumtevékenység anaerob irányba való eltolódása, főként a deszulfurikáció előtérbe kerülése. A halászatilag is hasznosított hazai tavainkban a kénhidrogén (H 2 S) és az ammónia (H 3 N) mérgező hatását Vám os Rezső és munkatársai már több alkalommal is kimutatták (45, 46, 47). Környezetvédelmi és fürdőügyi hasznosítás szempontjából célszerű lenne a Gyopáros tavának algatömeg-produkcióktól való mentesítése, a vízi élet rekonstrukciója, amely azonban újabb hidrobiológiái vizsgálódást és jelentős műszaki munkát igényel. IV. A vízfeltörések kutatásának jelentősége Az Orosházáról és környékéről, illetve Békés megyéről elnevezett algák mindegyike szikes vizekből került elő. A Békés megyei szikeseken több mint öt évtizeddel ezelőtt megkezdett és tovább folytatott algológiai kutatásaim mellett azonban olyan hidrológiai, pedológiai, valamint geobotanikai tényeket is sikerült feltárnunk, amslyek figyelmet érdemlő „melléktermékeknek" látszanak, ezért röviden róluk is szólok. K5rülm?ny2Ím szerint a szikes vízi algák tanulmányozása mellett a szikes talajok algarl5ráját és algavegetációját is figyelemmel kísértem. Erre több körülmény is 348
