A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)
Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről
3. Lyngbya kardoskutiensis Kiss I. (I. tábla 2.) Kiss I. 1970. Újabb adatok a Kardoskút-pusztaközponti Fehér-tó alga vegetációjához. — Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 26—27, Tab. VIII. 2, 1970. A kékeszöld vagy kékesszürke trichomák egyenesek vagy kissé íveltek. A nyalkaburok fejlett, színtelen és igen merev. Külső rétege mindig nyálkás, amelyen a baktériumok epifitikusan sűrűn települnek. A trichomában a sejtek harántfalai csak igen nehezen észlelhetők. A sejtekben nagy granulumok találhatók, szabálytalanul szétszórva. A trichoma szélessége 5—6 um, a sejtek hossza kb. 4-—5 um. Diagnosis (22) : Trichomae coeruleo-virides vei caesiae sunt rectae vei paulullum arcuatae sunt. Vagina explicata colore carens et admodum rigida est. Stratum extraneum mucosum est, in quo bacteria dense considunt. In trichoma irregulariter, disperse magna granula inveniri possunt. Membranae transversae cellarum non vei modo vix videri possunt. Latitudo trichomae 5—6 ^m. Longitudo cellarum circiter 4—5 um. Előfordulása. E szervezetet első ízben a Kardoskút—pusztaközponti Fehértóban észleltem, ezért innen nevezem el. Itt a következő időpontokban fordult elő: 1960. V. 26.; 1962. V. 9., V. 29.; 1963. IV. 6.; 1964. V. 28.; 1965. V. 14 (22). Ez az alga eddig csak a kardoskúti Fehér-tóból ismert. Nem valószínű azonban, hogy csak ez a vidék volna egyetlen termőhelye, lokális areája. 4. Pelonemapseudovacuolatum Laut. var. kardoskutiensis Kiss I. (I. tábla 1.) Kiss I. 1970. Újabb adatok a Kardoskút—pusztaközponti Fehér-tó algavegetációjához. — Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 19—21, Tab. I. 1—2. mikrophoto, Tab. II. 1—2. mikrophoto, Tab. HI. 1—2. mikrophoto, Tab. IV. 1—2. mikrophoto, Tab. VI. 6—7. A trichomák ritkán egyenesek, többnyire kissé íveltek. A hosszabbak enyhén hullámosan görbültek. Szélességük 4,5—6 um, azaz a faji típus trichomáinál több mint kétszerte szélesebbek. E variációnak is kivétel nélküli jellemvonása, hogy a trichomák a sejtek harántfalainál jelentősen befűződöttek. E befűződések többnyire ékszerűen élesek, szögletesen mélyek, olykor szabálytalanok, ritkábban lekerekítettek, de ekkor is mélyek. A sejt belsejében rendszerint egyetlen nagy pseudovacuolum található, amely többnyire szögletes kontúrú, ritkábban lekerekített, s általában a sejt térfogatának nagyobb részét kitölti. A vakuolumok alakja az egyes sejtek alakját is befolyásolja. A sejtek hosszmérete a trichoma szélességével többnyire megegyezik, ritkán kisebb vagy nagyobb. Olykor észlelhető, hogy két pseudovakuolum alakult, amelyek azonban többé-kevésbé fuzionálódtak. Diagnosis (22) : Latitudo trichomarum latitudine spéciéi plus quam duplo maior est. Mensura latitudinis : 4,5—6 um. Longitudo cellarum latitudini circiter par est, raro minor vei maior. Florem aquae quoque facere sólet. Előfordulása. Ezt az algát eddig csak a Kardoskút—pusztaközponti Fehér-tó phytoplanktonjában észleltem, ahol már terjedelmes vízvirágzást („flos aquae") is alkotott. Észlelésének időpontjai: 1960. V. 26.; 1962. V. 9.; 1964. IV. 8., XII. 29.; 1965. V. 14.; 1968. V. 19. Vízvirágzásos tömegprodukcióját két alkalommal, 1962. V. 9-én és 1964. IV. 8-án észleltem. Mindkettőt a Fehér-tó délnyugati, elszélesedő végénél. Itt a Pelonema trichomái mérhetetlen egyedszámmal annyira felszaporodtak, hogy tömegjelenlétükkel az itt betorkolló csatorna vizét, s azon túl a partmellék vízfelületét világos szürkészöldre színezték. A bioseston a felületen külön réteget alkotott, világosabb és sötétebb csíkozottsággal (22). 336