A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Szenti Tibor: Csendőrök erőszakoskodása a sámsoni uradalomban

26. Hát azt ki által izente ön, és kinek hogy vas villával fegyverkezett falusi embereket hívjanak segítségére? Senki által, és senkinek." A kasznárnak a csendőr vallomásával több helyen ellentétes elbeszélése vitathatatlan gyanút keltett a vizsgáló szolgabírókban. A garázdálkodás ténye mind inkább nyilvánvalóvá vált, mégis a vizsgálat során egyre csak azt szerették volna hallani, hogy a csendőröket a major cselédsége ingerelte föl és verte össze. A kihallgatás napokig tartott. Az esettel kapcsolatban hozható valamennyi lakostól nyilatkozatot kértek. Az események megismerésére további részleteket közlünk a fölvett jegyzőkönyvekből. „Nyilatkozati Jegyző Könyv Martius ho 22

én 1856. Mely fel vétetett a Hm Vásárhelyi CsK. Szolgabírói Hivatal mint Járás Bíróság részéről kiküldött alól irott Bizotság által Kárai István 55 éves Sámsoni Rom cath, nó's, 7. gyermek attya, Biró." (Részletek a vallomásaiból.) „Én éppen vacsoránál ültem, a' mint fiam bejött, 's bejelentette hogy egy Zsandár egy kotsit hajt — véresen, én erre kimentem, 's a' kotsi tulajdonosában felösmertem Kováts András helybéli lakost a' Zsandárt pedig egészen véresnek láttam, erre én lova elébe Alva, kérdeztem, hogy mi a' baj, ő azután azt mondta : jaj Istenem meg halok, meglőttek a' betyárok az erődőből, meg halok, van é doctor, erre azután én kértem, én unszoltam, hogy szállana le a' lováról, majd kéritek én doctort, de ő nem szóllott le, csak tovább ment, puskája kezében volt, sárkányát fel húzva láttam, — erre azután a' lármára öszve csődült a' nép, 's Köpösdi István is kijött háza elibe Csáki Mátyás, és Csonka Jánossal, — 's nézték mi történik, ezután a' Csendőr csak ment ló háton az igaz hogy dühös volt, káromkodott is, de azt nem is értettük, csak utánna néztünk, a' mint azonban Köpösdi István háza felé közeledett, — a kutyák ugatták az udvarokban de rá egy sem ment ; midőn a' Köpösdi István háza előtt kint álló három emberhez mint egy 10. lépésnyire volt, el sütötte puskáját, mire egy jaj szót hallottam, 's láttam, hogy Köpösdi István egy felé, Csonka János pedig másfelé esett, —" Az 1856-ik évi november hó 22-én fölvett kihallgatási jegyzőkönyvben ezt az eseményt így mondta el : „...amint a puska durranás hallatszott ugyan azon perczben rogyott öszve Köpösdi István a saját ház eresz ajtónál, Csáki Mátyás pedig a falhoz dőlt Csonka János pedig a gödörbe bukott..." Az 1856-ik évi március 22-én fölvett jegyzőkönyvből folytatjuk tovább az események közlését : —„erre a' Zsandár lovával elszaladt, a' nép kiabált hogy utánna, lóra is kaptak egynehányan, 's gyalog is követték, de bíz én azt sem tudom hogy kik, mert én mindjárt bementem,'s az udvarba jöttem. — 9

er Mi előtt a' Csendőr a' három emberre rá lőtt volna, nemálta é néki valaki útját? Nem álta útját senki, még csak hozzá sem szóllott senki, — söt látván a' három ember azt, hogy a' puskát feléjök tartja, bé szándékoztak menni, de mielőtt a' lövés tőrtént volna, bé nem érhettek. —" „Tanú vallatási Jegyzőkönyv. Martius hó 22

én 1856. Tót József 38 éves Sámsoni születésű és lakos, Rom, Cath. nős, 3. gyermek attya, igás kotsis. 319