A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Molnár László: Sámsoni kertészek küzdelme a földesúri hatalommal az 1848-as forradalmat követő időben

volt a bérlő kertészek vagyoni helyzete, változó a munkaképes családtagok száma Ezért 6—20 frt között ingadozik a haszonbér. A községgé szerveződött sámsoni kertészek a közteherviselésből is kivették részüket. Az 1820-as évektől a katonaállítási (Werbunk) adókivetési lajstromokban rendszeresen szerepelnek. Ezekből az adólajstromokból tudjuk, hogy a kertészközség 2 évenként új bírót választott. Például Sámson kertészközség bírája volt (1825/26— 1826/7 Szabó István. 1827/8—1829/30 Józsa István, 1830/1 — Farkas Mihály, 1831/2 Farkas József, 1832/3—1833/4 Kiss Ferenc János és 1834/5-től Antal István. A kertészközségek werbunk adólajstroma szerint: „Sámson kertészség 1834/5 esztendőre az évi Werbunk tartozása tészen összesen 3 forint 22 krajcárt. Mellyre fizetett április 29 ikén 1835. Antal István bíró által 2 forint. Fog 8-ber végén hozni 1 forint 22 krajcárt."

15 A sámsoni kertészet 1840-ből származó adóösszeírása szerint a kertészségben levő házak száma 159, háznépek 193, tisztviselő 3, kézműves 2, szolgák 24, kertészek és zsellérek 205, fiúgyermek 12, nők 751, összesen: 1497. Katholikus volt 371, ágostai 34, helvéciai 320, görög nem egyesült 10, zsidó 7.

16 Szó esett a bevezető részben arról, hogy a kertészközségek meghatározott időre kötötték a szerződést a bérbeadóval. Az alább közölt szerződésből láthatjuk, hogy a sámsoni kertészek mennyi időre, milyen feltételek mellett kötöttek szerződést a gróf Károlyi uradalommal az 1848-as szabadságharcot megelőző években. „Szerződés. A Méltóságos Károlyi Gróf Károlyi György Úr Ő Nagysága mint földes uraság részérő a Sámsoni kertészekkel a Sámsoni curiális pusztán a száraz ér mentében, makai határ és vásárhelyi tanyák felé terjedő, s az 1838-iki újabb felmérés szerint nyolcszáznyolcvanhat 160/1100 holdnak talált részint gabona, részint dohánytermesztésre határozott földeknek haszonbérbe adása felett következő egyezség tétetett. l

ör a fent jegyzett Sámsoni árendás kertész földeket a Méltóságos uraság átengedi aképp, hogy azokat a folyó 1843. év Szt. Mihály napjától kezdve hat egymást követő évig az 1849-ik évi Szt. Mihály napjáig haszonbérbe bírhassák a kertészek, ugy mindazonáltal, hogy ha a vásárhelyi közös legelő, közös lenni bármi móddal megszűnne, ezen ámbár 6 évre kötött szerződés időközben is és pedig azon év Szt. Mihály napkor, midőn a legelő elkülönözés sikerbe vétetne, megszünend, s a kertészség elesvén a közös legeltetéstől, ha ezen használat nélkül jelen szerződés mellett megmaradni nem akarna, attól feloldoztatik, és az eddigi szerződéses használások, és a Méltóságos Uraság szabad, és ezen szerződésben hívebben kifejezett korlátlan rendelkezése alá esnek — kötelesek levén azonban a kertészek azon esztendőben, midőn a legelőtől elesnének mindennemű ezen szerződésben foglalt tartozásaikat pontosan teljesíteni. 2

or Haszonbérül tartozni fognak a haszonbérlő kertészek minden 1100 négyszögű öles hold után évenkint két forint 30 Xrt 2 ft 30 xrt váltó cédulában, felét ugyan vásárhelyi úrnapi vásárra, más felét pedig Szt. Mihály nap előtt két héttel a Méltóságos Uraság pénztárába úgy befizetni hogy a fizetést halogató kertész a kitűzött fentebbi naptól számítandó minden 15 napi fizetésbeli elmulasztását, két két gyalog napszámokat, büntetésképp szolgálni köteles lészen. — Levén pedig mérnöki felmérés szerint a kertészek használata alá adva, nyolcszáz nyolcvanhat 161/1100 hold belső és külső föld, fognak ezért összesen fizetni a kertészek évenkint két ezer kétszáz tizenöt ft, 21 xr. váltócédulában — megjegyezvén azt, hogy a kertészeknek nem csak kertjeik és művelet alatt lévő földjeik, hanem udvarok is, s áltáljában minden kezök alatt lévő tér, különbség nélkül hold száma 2 ft, 30 xr. fizetés és ahoz mérsékelt egyéb szerződéses tartozások alá számíttatott és számítandó. 3

or Tartoznak ezen felül a haszonbérlő kertészek minden hold haszonbéres föld301