A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

ifj. Koszorús Oszkár: Orosháza könyvterjesztése 1944–1956

A szakosodás, ez a könyvterjesztés történetében monopolizáltnak tűnő rendkívüli jelentőségű esemény minőségi változást hozott, a csak könyvet árusító bolt szerepe megnőtt. Egyúttal maga után vonta a párt- és tömegszervezetek könyveladásának viszonylagos háttérbe szorulását is. Az iparban dolgozók száma 1945—1956 között 80%-kal emelkedett Orosházán. A szövetkezeti szektor létszáma 1954-re a felére csökkent, a termelőszövetkezetekben mindössze 1928 tag maradt.

53 Az 1953-as évet nagyban meghatározták az új lehetőségek. Érdekes és elgondolkodtató az, hogy 1952 után, mikor a szektás-dogmatikus politika hibái az élet minden területén kiütköztek, Orosházán némileg növekedett a könyvforgalom. Ebben nyilvánvalóan közrejátszottak az irodalomtudomány közismert vitái, a könyvkiadás merevségének oldódása, a XX. kongresszus utáni szabadabb légkör, de talán az is, hogy az olvasók, a könyvvásárlók várták a választ a belpolitikai élet gondjaira: a szépirodalomtól és a tudományos-politikai irodalomtól egyaránt. 1953-ban — az újonnan kiadott művek mellett — azokat a műveket próbálták értékesíteni a könyvheti propaganda segítségével, melyek a könyvterjesztő vállalatok raktáraiban felhalmozódtak. Az ÁKV központi raktárának ifjúsági könyvkészlete 1951. május 1. — 1952. december 31-e között 3,9 millió forintról 0,4 millióra csökkent, s ez a rendkívül kis raktárkészlet is az előző években túlzott példányszámban megjelentetett ifjúsági brosúrákra szorítkozott. Leporellók, meséskönyvek egyáltalán nem voltak.

54 Nagy hiány mutatkozott a szépirodalmi könyvekből is. Igaz, egyes szépirodalmi alkotások kiadása (főként a szocialista eszmeiségű műveké) megtöbbszöröződött, de a megnövekedett könyvtári és egyéni vásárlások következtében az ÁKV raktári állománya az 1951. május 1-i 24,6 millióról 1953 végéig 7,7 millióra csökkent.

55 Akadt ugyanakkor néhány olyan kiadvány, amely az igények kellő mérlegelése nélkül nagy példányszámban látott napvilágot. Volt több félkész fordítású külföldi mű is, amelynek művészi szépségét a fordítók nem tudták hűen visszaadni. A szocialista nevelés legjelentősebb eszköze a szovjet irodalom volt. 1952-ig több szovjet klasszikus jelent meg, elsősorban ezeknek a pótlásáról kellett a következő években gondoskodni. A szakmai könyvek közül különösen az új műszaki és mezőgazdasági könyvek iránt volt nagy érdeklődés. Mindenek előtt az új társadalom vezetőrétegeiben. Ha ezeknek az éveknek a könyvkiadásáról és könyvterjesztéséről beszélünk, kiemelten kell szólnunk a brosúrák kiadásáról. E kiadványok szükségességét a gyors tájékozódás, tájékoztatás, a politikai és szakmai oktatás, a természettudományos ismeretek terjesztése egyaránt indokolja. Olyan nagy mennyiségben jelentek meg azonban (1950-ben pl. 40 millió brosúra), amely nem volt arányban a szükségletekkel. 1953 táján az orosházi bolt egyik oldali polcsora például szinte csak brosúrákkal volt tele.

56 Litauszki Istvánné instruktori naplója havi bontásban őrizte meg az ÁKV orosházi boltjának forgalmi eredményeit, mely 1953-ban a következőképpen alakult: január 12 129 Et február 10 938 Ft március 11 456 Ft április 10 285 Ft május 7 000 Ft június 16 048 Ft július 19 644 Ft augusztus 22 587 Ft 268