A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

ifj. Koszorús Oszkár: Orosháza könyvterjesztése 1944–1956

Bár a fő szellemi és fizikai erőt a termelés megindulása foglalta le, megalakult az orosházi kultúrbizottság is. A papírhiány óriási gond volt, így hát kevés kiadvány jelent meg. 1945-től kezdve Demartsik Ferenc már csak papírkereskedéssel foglalkozott, könyvek eladásával pedig a következők: Politzer Ferencné, Szombathelyi Lajosné, Fürjes Pál, Markó Imre, Dénes Mihály, Petrik Józsefné (sajtóterméket árult), Hornok Lajos, Koczka Eszter, a Kultúra, majd 1946-tól az Orosházi Paraszt Szövetkezet, Szendrei Jánosné, Tomay Józsefné.

7 1946. decemberében a Dénes boltját átvevő Mikó Ferenc kezdte el az önálló könyvkereskedést.

8 Ezután magánkönyvkereskedő már nem kapott engedélyt Orosházán. Eleinte az Apolló mozi melletti fiatal Dénes Mihály volt a legmozgékonyabb, aki kapcsolatot keresett a Magyar Élet kiadóvállalat tulajdonosával, a békési származású dr. Püski Sándorral.

9 Vele a felszabadulás utáni időszak jelentős személyisége: Ránki (Roxy) József készített egy beszélgetést az Orosházi Hírek számára is.

10 Püski rengeteg könyvet adott Orosházára. A tömegeknek a kultúrába való bevezetése, az általános alapműveltség emelése érthető módon nálunk sem ment zökkenőmentesen. A kapitalista könyvkiadás és könyvkereskedelem továbbra is élő valóság volt, és sok értéktelen regénnyel árasztotta el az országot. Ekkor még a könyvkereskedők java is csak árucikket látott a könyvben, és boltjaik súlyát mindenekelőtt az elért haszon határozta meg. Az első évben már néhány ismeretterjesztő kiadvány is megjelent. Ezek a dolgozók materialista szellemű nevelését segítették. A megjelenő új könyvek összetétele a kor igényeinek megfelelően jelentősen megváltozott. A könyvkiadás új utakon indult el. Figyelemmel kísérte a dolgozók iskolája, majd a dolgozók gimnáziuma

11 megindítását, az ipar és a mezőgazdaság akkori korszerű munkamódszereinek megismertetését, a munkások és az új vezetőréteg politikai-szakmai műveltségének a meg • alapozását. 1945 márciusában megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról. Orosházán is felgyorsult a közélet, gyűlés gyűlést követett. Mind több és több ember sorakozott fel az új társadalmi rendszer mellé. Nem volt még politikai egység. A nép azonban érezte, hogy végre valóban megnyíltak a kapuk a művelődni vágyók előtt. Az első szabad Könyvnapot 1945. július 12—14-ig rendezték meg. Örvendetes orosházi vonatkozása volt ennek, hogy az országos gyorsfelmérés szerint Darvas József: Város az ingoványon с könyvéből fogyott el a legtöbb : 3500 példány, egyenként 80 Pengős áron, de az itt nevelkedett Kovai Lőrinc: Föld, kenyér, szabadság (140 P.—), valamint az Igazság (160 P.—) с könyvei is népszerűek voltak.

12 Ekkor a könyvkereskedelemben lassan élet beléptették a szorzószámokat (először az 1944. decemberi árak tízszerese volt), majd a vágtató infláció szinte naponként új szorzószámokat eredményezett, egészen a forint megjelenéséig.

13 Az átlagos jövedelmek alacsonyak voltak, ennélfogva a könyvvásárlásra fordítható összeg is csekély lehetett. Noha a könyvkereskedők viszonylag magas, 32—40%-os árréssel dolgoztak,

14 a magas könyvárak és a kis jövedelmek egyenes következményeként mégsem tehettek szert nagy jövedelemre. Az 1945-ös év vége tragikusan szomorú. A kiadók a szabad könyvkiadás megindulásakor új nagy vásárlóközönségre számítottak. Mindenekelőtt a dolgozók nagy tömegére, kik addig ki voltak rekesztve a könyvvásárlásból. De a felszabadult és betűre valóban éhes tömeg nem bizonyult vásárlóképesnek a nagy drágaság, a zilált gazdasági helyzet miatt. 262