A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

ifj. Koszorús Oszkár: Orosháza könyvterjesztése 1944–1956

Még a nyomdával rendelkezőknek sem volt olyan kiadói és terjesztői törekvése, mint a megyebeli gyomai Kner, vagy a békéscsabai Tevan officináknak. Orosháza felszabadulásától az első állami könyvesboltig (1944. okt. 6.—1949. aug. 30.) A front közeledtének hírére az orosházi boltok — természetesen a könyv- és papírboltok is — kivétel nélkül bezártak. 1944. október 6-a, a felszabadulás napja gyökeres változásokat hozott Orosháza gazdasági és társadalmi életében. Az új életet szervező MKP a szovjet csapatok bejövetelekor élére állt a politikai és gazdasági munkának. Az addigi legnagyobb könyvkereskedő Demartsik Ferenc üzletét felelőtlen elemek feltörték, feldúlták és kifosztották, de a kisebb könyv- és papírboltokat is károsodás érte. Még az 1944 nyarán gettóba hurcolt Markó Imre járt szerencsétlenségében is a legszerencsésebben, mert előzőleg jól lezárt, jelentős könyvkészletét és kölcsönkönyvtárát — okt. 6.-át követően — néhány hónap múlva szintre érintetlenül találta.

1 A hadműveletek során korlátozott tömegkommunikációs eszközök (rádió, újságok) hiánya és a nagy változás szükségessé tette az információk hatékony és gyors terjesztését. Feladatának érezte ezt az okt. 14-én megalakult pártszervezet is, mely a Vörös Hadsereg által megjelentetett Új Szó című lapból kapott példányokat a közönség rendelkezésére bocsátotta. Ezt az érdeklődők nagy száma miatt csak a Pártházban lehetett olvasni. Segítettek azok is a bajon, akik a pártszervezési munka kapcsán jöttek Orosházára és környékére : magukkal hozták a legfrissebb propagandafüzeteket. A fokozott érdeklődést igazolja, hogy ezeket órákon belül elkapkodták. Az MKP kapcsolatot keresett a Szegeden működő Szikra kiadóval is. A szovjet parancsnokság engedélyével és segítségével már október második felétől egészen 1945. februárjáig hetente Szegedre mentek lovaskocsival, hogy elhozzák a párt kiadványait. A főváros felszabadulása után rendszeresen igénybe vették a Dolgozók Szövetkezete tehergépkocsijait is. Ezeknek a Szikra kiadványoknak nagy szerepük volt a tömegek politikai tájékoztatásában. Kiadványaikat nem a könyvkereskedelmi hálózaton belül hozták forgalomba, hanem a pártház előcsarnokában az MKP helyi alapszervezeteinek propagandistái segítségével. Orosházán a Szikra kiadványok terjesztését ekkoriban Janovics Imre végezte, munkáját segítették a propaganda bizottság tagjai is, többek között : Németh Mihály, Palotás Béla, Roxy József.

2 Sajtótörténeti értékén túl a tisztánlátásban is nagy segítséget nyújtott a felszabadult országrész első kommunista sajtóterméke: az 1944. október 15-én Orosházán megjelent, öt számot elért Népakarat,

3 majd 1944. december 5-től az Orosházi Hírek. A felszabadulás után egy hónappal nyitották meg az iskolákat. A kulturális élet egyéb területein is lassan megindult az élet. Leginkább az élelmiszerek begyűjtése, a fokozódó infláció és a gyengülő gazdasági helyzet foglalkoztatta az embereket. Kevés volt a hasznosítható tapaszt alat. A demokratikus átalakulás kezdeti időszakában a könyvpiacon is érvényesülő reakciós irányzatokat meg kellett szüntetni. A jobboldali kiadványokat kivonták a könyvesboltokból, s az első hónapokban gyakori ellenőrzéseket tartottak a könyvkereskedésekben.

4 Az Orosházi Hírek már a harmadik számában közölt könyvkritikát Révai József: Kossuth Lajos с könyvéről, amelyet a Szikra első kiadványai között tarthatunk számon. Itt kell megemlékeznünk egy helyi vállalkozásról, a Tomay-nyomda által kiadott Orosz—magyar szótárról. Hozzá hasonló Szegeden, Békéscsabán, Gyulán is megjelent, megkönnyítve a kapcsolatfelvételt a szovjet katonákkal. 1944. november— 260