A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Gulyás Mihály: Baromfitartás és feldolgozás Orosházán, az első világháborúig

máris tömeges kiviteli cikket és bő jövedelmi forrást képez".

14 (8. sz. kép). Székács József e tapasztalata különösen érdekes azért, mert ő volt az ún. orosházi uradalom (a Trauttmannsdorf birtok) jószágigazgatója s Orosházán lakott. 1885-ben Kilián Gyula, az Orosháza környéki Károlyi uradalom gazdatisztje Tekintsünk a jövőbe című közgazdasági vonatkozású cikkében utal a baromfitenyésztés jelentőségére. Felhívja a figyelmet, hogy a gabonatermelés mellett gondot fordítsunk a takarmánytermelésre és ezáltal az állattenyésztést mozdítsuk elő.

15 Az Orosházi Újság a napi hírek közlése mellett igyekszik közgazdasági téren is felvilágosítani olvasóit, s ismerteti a legfrissebb piaci árakat is.

16 (9. sz. kép) Ez arra mutat, hogy élénk forgalom volt az ismertetett cikkekből. Egymás után jelennek meg oktató-nevelő és tájékoztató írások, s ezáltal a baromfitenyésztésnek is fontos szolgálatot tettek. Nehéz ma már megállapítani, hogy a cikkek szerzői közül ki volt helyi szakember és milyen cikkeket vettek át valamilyen fővárosi vagy vidéki szaklapokból. Budapesten 1876-ban Grubiczy Géza megindítja az első magyar nyelvű kisállattenyésztési lapját a GALLUS-t. A havonta megjelenő folyóirat „a baromfitenyészet és nyulászat" köréből ismertet közleményeket. Vezérgondolatát a lap címlapján ezzel fejezte ki: „Ez az az iparág... amelybe naponta filléreket rak be a tenyésztő, hogy pár hónap múlva, forintokat vegyen ki belőle".

17 A jó igyekzetet azonban nem támogatták eléggé. 1888. májusi számában a szerkesztő arról panaszkodik, hogy kevés az előfizető s két hónap múlva a lapot meg is szüntette.

18 A Békés megyei Gazdasági Egylet sem tartozott a támogatók közé, pedig célkitűzései szerint minden közhasznú gazdasági ügyet pártfogolnia kellett volna. A baromfitenyésztési szakbizottságnak 1888. évi decemberi üléséről készült jegyzőkönyv több mint 10 évi lemaradásról árulkodik: ...„Elnök úr indítványozza, hogy a titkári iroda részére a két magyar nyelvű lapra, a „GALLUS" és „Házi szárnyasaink" címűekre, amelyek az aprómarha tenyésztés érdekeit szolgálják — előfizettessék, s a gyakorlati és közhasznú eszméket a titkár megfigyelvén, azokat a megyei lapokban időközönként közölje." A továbbiakban az elnök a következőket állapította meg: ...„a baromfi és a tojáskereskedés már oly mérveket öltött, hogy a bel- és külfogyasztásnak még sokáig nem leszünk képesek eleget szolgáltatni." 168