A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Sin Lajos: Szántás gőzekével (Ahogy a gőzzel való szántást láttam a békéssámsoni Cserepespusztán)

III. tábla. Az össze- és széjjelszántás keresztmetszete. II. Tafel: Zusammenpflügen und Auseinanderpflügen ajtaját kissé kinyitotta és a pálcát a tűztérbe engedte. Másodpercek alatt vörösen izzott. Ekkor kikapta a tűzből és már égett is az előre elkészített cigaretta. Majd négy-öt lapát szenet a rostélyra terített még az indulás előtt. Az ekés a borozdáskereket felemelte, mert az most a tarlón gördült. Ezután a gépész jelt adott a gőzdudával az indulásra. A hengerlefúvató csapokat lassan kinyitotta, ezzel fokozatosan gőzt adott és a lendítőkerék forgásba indult. Majd a tengelykapcsolót is óvatosan bekapcsolta és ezáltal mozgásba indult a szerelvény. Ez alatt az eke kezelője — a Varga fiú — lefelé engedte az ekefejëket. Fújta a füstöt a kazán a meleg augusztusi délelőtt a levegőbe. Erőlködött, mert a szántás nem könnyű munka volt. Amikor a dűlőtől beljebb haladtak, a gépész a hengercsapokat elzárta és tovább fogta a kormányt. A jobb oldali kerék a kormányzás következtében a kijelölt kompok mellett haladt el. A gépésznek oda kellett figyelni az egyenes volnalra — a borozdára — mert ez a szántás egyik íratlan törvénye volt. Mennyivel szebben nézett ki az olyan borozdolás, amelyre azt mondták : „Egyenes, mint a nyíl". No, az arra járók nem is állhatták ki szó nélkül : „De haladnak ezëk a Lénárt emberei a szántással ! Ez a nagy gőzös többet felszánt ëgy végig-mënéssel, mintha lovasfogattal fél napig szántanánk!" A nyolc ekefej egyenletesen forgatta az igen száraz tarlóföldet. Az 1930. év augusztusa — az egész nyár — rendkívül száraz volt. Az ekefejek igen nagy rögöket vetettek fel, melyeket a tél fagya omlasztott szét. Az eke után igen nehézkes lett volna egy nagy fogast felszerelni, így is elég nagy hely kellett a fordulókra. A legnehezebb fordulás akkor következett, amikor a kettes jelzésű kompoláson végigmentek. Jobbra kanyarodva kellett visszafordulni és visszafele haladni. Itt már ismét vezetett az előző szántás széle, tehát rávettetést végeztek. A leghátulsó ekefej az előbbi menetben egy barázdát hagyott. Most a gőzgép vezetője úgy állott a lokomotívval a szántás mellé, 152