A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

az orosháziak számáról nincs adat. Utoljára 1941-ben voltak, de a 35-ös keretszámot nem sikerült feltölteni, csak 32-en utaztak.

78 Sokféle munkahelyen dolgoztak, legtöbben burgonya és répaművelésen. Új technológiai ismereteket nem sajátítottak el. Azok találták meg legjobban számításukat, akik különféle iparosmunkákhoz is értettek és a nagybirtokon szakmunkát végeztek.

79 Néhányan „felültek" és hittek a náci propagandának, és készpénznek vették, hogy az ottani fejlettebb életszínvonal, a mezőgazdasági munkások számára is elérhető szociális és egészségügyi juttatások mind a náci rendszernek és személy szerint Hitlernek köszönhetők, és ezt itthon terjesztették.

80 Növény termesztés A község összterületének 81,5 %-a, 16 584 kh volt szántóföldi művelés alatt 1935-ben. A háború alatt az úgy módosult, hogy 1940-ben a belvíz miatt kb. 600 kh, 1941-ben 1—2000 kh, 1942-ben 3400 kh terület maradt műveletlenül, illetve bevetett terület vált használhatatlanná. A másik tényező: 1943. júliusáig, a gazdák igyekeztek minél több földet szántóföldi művelés alá fogni, pl. csökkentették a tanya területét. A Jurcsek rendszer hírére azonban a gazdák egy része észbe kapott, és művelési ág változását jelentette be: 117 gazda 943 kh (!) területtel csökkentette a szántóföldjét ugyanannyival növelte a kert területét; ui. az 1943—44. elszámolási évben a kert nem tartozott a pontrendszerrel kiszámított beszolgáltatási kötelezettség alá.

81 Az 1938. március 5-én Darányi Kálmán által meghirdetett „győri program" kb. 400 millió P-t kívánt a hadsereg számára közvetett beruházásként fordítani. Ezek között volt ipari növények, olajos magvú növények termesztése, az állattenyésztés fejlesztése is. Mind olyan, ami a háborúban álló, gazdasági blokád által körülvett ország számára szükséges. Ennek megfelelően hoztak különféle intézkedéseket, állítottak be különféle szabályozókat és tervezték meg a Jurcsek pontokat. A növénytermesztés hatékonyságát fokozó intézkedések. Általában el kell mondani, hogy a hadsereg beavatkozása a termelésbe és a termények igénybevétele a háború előrehaladtával egyre inkább fokozódott. Katonai rekvirálásokkal kezdődött; majd a termelés ellenőrzését fokozatosan átvették a katonai-félkatonai szervek pl. a leventeparancsnokok. Ők vették számba a készleteket, felügyeltek a betakarításra, rekviráltak, állatokat „soroztak". Intézkedések a gépek jobb kihasználására. A 3 éven át ismétlődő vízjárás talajromboló hatását traktorekével végzett mélyszántással próbálták ellensúlyozni. Erre a gazdák 15 cm mélyszántás elvégzéséért 10 P jutalmat kaptak a 255.900/1942. sz. PM. rendelet alapján, kataszteri holdanként.

82 Ez tulajdonképpen a traktor munkadíja volt. így azután még karácsony után is szántottak az orosházi határban és 1943. január végén 410 gazda (1/3-a 10 kh-n aluli) 3511 kh felszántásáért vett fel jutalmat.

83 1943-ban decemberben már 550 gazdának fizettek ki ugyanezért 40 000 P-t.

84 A búza vetésterületének csökkentését úgy próbálták ellensúlyozni, hogy a kiemelkedő terméseredményeket elérő gazdákat jutalmazták. 1942-ben 165 gazda (közöttük 36 fő 10 kh-n aluli) kapott 5100 P jutalmat többlettermésért.

82 Az eredmények annyira biztosnak látszottak, hogy a Békés vm-i Mezőgazdasági Bizottság ülésén már 1942 őszén felvetették, hogy tegyék rendeletileg kötelezővé az őszi mélyszántást.

85 Minderre azért is szükség volt, mert már 1941-ben a belvíz nyomán a földeken sok helyen nádasodás, kákaerdő lépett fel,

86 másutt pedig szikesedés. 1942-ben hirdetmény tette közzé a szikes földek javításának lehetőségét, de senki nem jelentkezett.

87 A Monori Gazdakör 1944-ben 33%-os államsegélyt kapott traktorvásárláshoz. 23 tag állt össze, összesen 400 kh földdel, erre a vásárlásra.

88 133