A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)
Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)
1942 nyarán a gazdák nevében Csizmadia András a vármegyei Mezőgazdasági Bizottság ülésén már a gazdaságok hadiüzemmé nyilvánítását kérte, de olyan bérekkel, hogy a munkás megéljen munkája nyomán. A kiscsákói nagybirtokos: dr. Geist Gáspár megállapította, hogy a megállapított bérekért nem lehet munkást kapni. 49 Az is sújtotta a mezőgazdasági munkásokat, hogy az infláció után kullogó keresetek emelésével náluk nem emelték fel a kereseti adómentes létminimumot: megmaradt 960 P; míg a magánalkalmazottakét felemelték 6000 P-re. 50 1944-ben a gazdasági cselédeket „röghöz kötötték", megakadályozták, hogy munkahelyet változtassanak. 51 1944. június 24-én járási értekezletet tartottak az aratás-hordás-cséplés munkáinak biztosítására. Itt az állami és társadalmi szervek vezetői megállapodtak abban, hogy mindenkit ki kell rendelni munkára, ha nem megy akkor internálni fogják. Szükségesnek látták a helyőrség állatainak is az igénybevételét. 52 Az elöljáróságtól 3 gazda kérte, hogy számára szervezzék meg a munkaerőt. 53 Ennek értékét jól mutatja a kiscsákói Geist uradalomhoz intézett felhívásra a főintézőtől kapott magánlevél. Ez az egészet blöffnek minősíti, mondván : „egy épkézláb embert sem fog kapni ilyen módon." 54 Jelentkezésre szólították fel azokat a munkásokat, akik csak aratásra szerződtek, hogy a cséplőgépekhez is álljanak el dolgozni. 55 A felhívásnak azonban kevés foganatja lett, mert néhány cséplőgép munkáshiány miatt nem tudott elindulni. 56 Ezért nyolcat el is adtak Orosházáról. A mezőgazdasági munkások elégedetlenségének leszerelésére a patriarchális gazda—cseléd viszonyt reklámozták. Ezt célozták az idős cselédek „kitüntetései", amit azok kaptak meg v akik 30—40 évet dolgoztak le egy gazdánál. Ilyen esetekben 50 P. jutalmat kaptak. Évente 2—3 fordult ilyen elő. Róluk a helyi lapok nagy cikkekben emlékeztek meg. Munkaközvetítés. A községnek 1939-től lett a feladata. A fennmaradt adatokból a következőképpen állíthatjuk össze : 57 1939. 1940. 1941. Munkás igénylők: 61 \ 58 _£"" 132 Igényelt munkások: — — — Közvetített munkások : 1267 1043 1677 Munkanélküli : 100 150 150 Vidékre közvetített: 35 — 315 Külföldre közvetített : — — 35 1942. 1943. 1944. Munkás igénylők: 78 66 nincs adat Igényelt munkások: 412 253 nincs adat Közvetített munkások 404 253 nincs adat Munkanélküliek : nincs nincs nincs adat Vidékre közvetített 638 224 nincs adat Külföldre közvetített: — — nincs adat 129
