A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

Állatállomány. A felméréseket minden évben febr. 15-én végezték 1935. 1938. 1939. 1940. 1941. ló 2352 2306 2567 2769 2543 sz. m. 2606 2677 2948 2937 2736 sertés 16 267 12 592 18 728 11 616 9417 juh 675 553 578 1 222 430 kecske 110 123 140 175 1942. 1943. 1944. 1944. 02. 15. 11. 20 ló 3 054 2 154 1898 1098 sz. m. 3 514 2 748 1597 1412 sertés 15 644 7 822 8184 6419 juh 800 461 597 kecske 277 274 261 414 sertést pusztított el. A háborús események nyomai komolyabban nem látszanak — az ország más vidékeihez képest — a ló állományt kivéve. Orosházán csak a szükséges lómennyiséget tartották. így azután a „lósorozások"-at követő honvédségi beszolgáltatás az érintett gazdáknál rögtön súlyos nehézségeket okozott. Részint az átvételi ár és a tényleges érték közötti különbség miatt, részint a pótlás nehézségei miatt. Néhány gazdagparaszt a háború idején a tanya körüli fuvarozásra ökörfogatot állított be. 1944 nyarán a lóhiány már olyan mértékű volt, hogy a járási mezőgazdasági bizottság a két orosházi laktanyából katonai lovak kölcsönzését kérte az aratás és hordás lebonyolításához. A szarvasmarha állomány csökkenésével ellentétes tendenciát mutat a „szegényemberek tehené"-nek a kecskék számának alakulása. Számuk egyenletesen gyarapodott. Segítségével igyekeztek megoldani az egyre nehezebbé váló tejellátást. Mivel a községben a legelők hamar kisülnek, így a juhállomány nem játszott jejelentős szerepet, azért nem vizsgáljuk. Az adatokat összesítve országosan is jelentős állatállományt találunk, ami intenzív állattartásra utal: 100 kh mezőgazdasági területre kivetítve 1935-ben 42 db, 1938ban 29 db, 1942-ben 38,4 db számosállat volt. 1935-ben Békés megye átlaga a 18,5— 20,5 értékek közé esik; az országos átlag pedig 21,9. A legjobb megyék (Vas, Zala, Somogy, Baranya) 26,5 fölött voltak.

27 Tehát nem túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy Orosháza elérte a legjobb dunántúli állattenyésztő helyek színvonalát. 1935-ben az Orosházán összeírt 16 267 db sertés az ország sertésállományának 1,42%-a! Ha pedig nemzetközi adatokkal vetjük össze (a következő táblázat), azt tapasztaljuk, hogy Orosháza nem éri el ugyan a világ élvonalát jelentő dán, holland és belga szintet, de meghaladja az osztrák, a csehszlovák, a brit, a francia, a jugoszláv és a román átlagot. 122