A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

Keresztnevek A keresztnévválasztás, a keresztnevek összetétele, megterhelési aránya igen jellemző' minden településre. Jóllehet a leggyakoribb nevek általában felekezetenként, de némelykor még azoktól függetlenül is azonosak a nyelvterület egészén ; a kisebb megterhelésű, vagy akár néhány eló'fordulással szereplő' nevek igen fontos etnikai, településtörténeti következtetések levonására adhatnak alapot. Ezért a XVIII. századi keresztnévanyag vizsgálata rendkívül fontos minden településen, amelyet ebben az évszázadban alapítottak. Oroházán már 1744-tó'l meglehetó's pontossággal vezették az egyházi anyakönyveket, ha nem is sok adatra tértek ki. Eleinte ugyanis a keresztelés napja, az apa neve és a gyermek keresztneve került csak bejegyzésre. Ennek ellenére ettó'l kezdve már részletes és hiteles keresztnévgyakoriságot lehet megállapítani. Az előtte levő időszak sem egészen ismeretlen, csak a kutatás módszerei és a következtetések levonásai mások. A nem sokkal később kezdődő halotti anyakönyvekből ugyanis megállapítható az eltemetett neve és életkora, amelynek alapján visszaszámlálva kikövetkeztethető az illető születési ideje. így az 1744 előtt születettek keresztnévadatai is kideríthetők. Az azonban kétségtelen, hogy a korszakhatár (1744) előtt születettek nem föltétlenül az orosháziak elődeinek a leszármazottai, csak annyi a bizonyos, hogy Orosházán haltak meg. Különösen akkor okoz ez gondot, amikor nyilvánvaló, hogy véletlenül tartózkodott halálakor Orosházán valaki (vándor kereskedő, faluról-falura járó, házaló koldus, forspontos fuvaros stb. volt az illető), vagy nagyon rövid időt töltött csak itt (vidékről fogadott fiatal béres, szolgáló, vándorló mesterlegény stb. volt). Amennyiben ezeket a körülményeket föltüntették az anyakönyvek, nem vettem föl adataikat. Nagyon sokszor azonban nem lehetett következtetni semmiféle származási helyre, s ilyenkor bekerültek keresztneveik az orosházi adatok közé. Máskor viszont nyilvánvaló orosházi származású személy névadata is kimaradt, mert a halotti anyakönyv nem tartalmazta a keresztnevét. Kisgyermekeknél csak az apa neve és a gyerek életkora, béreseknél, szolgálóknál pedig a gazda neve és a szolga életkora szerepel csupán a följegyzésekben. Mindez azonban egy-két százaléka lehet az összes előforduló halálesetnek. Az elmondottak alapján tehát az első két időszak adatai egyrészt többet, másrészt kevesebbet tartalmaznak a következő kettőnél. Magukban foglalják az itt eltemetett valamennyi akkori születésű személy nevét, ha annak adatai között nem szerepelt a más vidéki lakhelyre való utalás. Ugyanakkor nincsenek benne azok, akik apjuk vagy gazdájuk nevének említésével kerültek följegyzésre csupán, saját keresztnevük nem szerepel az anyakönyvben. Ez utóbbiak többnyire fiatalok, s az 1730 és 1744 között születettek névanyagát gazdagították volna kis mértékben az ő adataik. Az 1744. év előtti kort is a szokásos és bevált tagolás szerint két időszakra bontottam: az 1725 előtt és az 1726—1744 között születettek csoportjára. Egy-két esetben számolhatunk csupán 1700 előtt született személyekkel, de ezek adatai is az első csoportba kerültek. Mindezek után a keresztnevek időszakonkénti gyakorisági sorrendje a következő volt Orosházán a XVIII. század folyamán. 99