A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)
Vasas Ferenc: A fitoplankton mennyiségi viszonyai a Szarvasi-Holtágban
szik) felső rétege a fűtakarótól barna. A kialakult talajok mindegyike többé-kevésbé szikesedési folyamatokkal van összefüggésben. A szelvények tulajdonságai a réti szolonyechez hasonlóak, de az oszloposodás, a sómaximum mélyebben helyezkedik el. A talajvíz 3 méternél mélyebben van, a kémhatás enyhén savanyú vagy közömbös, lefelé lúgosodik a c-szintben erősen lúgos . Hőmérsékletjárása szélsőséges. A táj éghajlatában a tipikus alföldi klimajelleg az uralkodó. A januári átlag 1,2—2°C. A tavasz korán köszönt be, a napi középhőmérséklet a táj túlnyomó részén már április 5—10 között eléri a 10°-t. A júliusi középhőmérséklet meghaladja a 22°-ot, a nyári és hőségnapok átlagos száma 85, illetve 30, ami a hazánk területén előforduló maximum közelébe esik. Az átlagos évi hőmérsékleti maximum itt éri el hazánk területén a legmagasabb értéket. Az ősz hosszú, a hőmérséklet napi átlaga csak október 20—25 között süllyed 10° alá. Leggyakoribb szele az ÉK és DNy-i. Az évi csapadék Szarvas környékén nem éri el az 500 mm-t. A legtöbb csapadék júniusban hullik, 55 mm. Legszárazabb hónap a január, 27—35 mm közötti csapadékkal. Az októberi, őszi másodmaximum elmosódott. Téli hóban szegény, a hótakarásos napok száma 30—33 között váltakozik. Vízgazdálkodási szempontból lényeges megemlíteni a terület vízmérlegét, amely súlyos hiánnyal zárul. Az átlagos vízhiány a kevés csapadék és a nagy nyári meleg miatt a 175 mm-t is meghaladja (Pécsi szerk. 1969). A holtág műszaki leírása, funkciói A Szarvasi-Holtág a Hármas-Körös mentett árterének baloldalán helyezkedik el. Végleges medre az 1888-ban befejezett folyószabályozás során alakult ki. Felső csatlakozási szelvényszáma 47,8, alsó csatlakozási szelvényszáma 43,9 fkmnél van. Hossza 29,2 km, átlagszélessége 70 m. Területe 207 ha. Mintegy 833 km 2 terület öntözővíz ellátásában, belvizének levezetésében, Szarvas város tisztított szennyvizének befogadásában érdekelt (I. sz. ábra). A holtág vizére épül a Haltenyésztési Kutató Intézet és az Öntözési Kutató Intézet tápvízellátása, partján helyezkedik el hazánk egyik legnagyobb arborétuma. Funkciói : a) belvíztározás (levonulási vízszint +290 cm, tározott vízmennyiség 360 ezer m 3 ) ; b) öntözés (biztosítandó vízszint 356 cm, tározott vízmennyiség 540 ezer m 3 ); c) halászat (HAKI, Viharsarok HTSZ); d) szennyvízbefogadó (Szarvas város napi 1200—1500m 3 biológiailag tisztított szennyvize terheli a befogadót); e) üdülés, vízisport (a fokozatos vízcsere és a magas öntöző vízállás biztosítja a partmenti üdülőtelepek kiépítését és vízisport lehetőségét). A holtág üzemelési rendje lényegében a múlt század végétől változatlan (Bíró 1894). Két alapvető üzemi időszakot különböztetünk meg: nyári — öntözési szakaszt, amely április közepétől október végéig tart. Az öntözési vízszintet 7 db szivornya (8 m 3 /s) összteljesítménnyel biztosítja. Több öntözővíz-kivitel működik, a legjelentősebb a Dögös-Kákafoki szivattyú telep, amely 3,5 m 3 /sec teljesítménnyel a Kákafoki-Szentesi öntözőrendszer felé továbbítja a vizet. Belvizes, téli szakasz alatt azt az időszakot értjük, amikor a holtág irányadó vízszintig (160 cm) leeresztik, felkészülve a belvizes vésztározásra (októ4
