A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)
Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk
A típusos ürmöspuszta sztyeppesedéit kérges réti szolonyec talajára jellemző, hogy kilúgzott, ezáltal sószegény A-szintje alig 10 cm vastag s a gyepnövényzet kölcsönhatása révén a sztyeppesedési folyamatok szembetűnők, — B,-szintjében az oszlopos szerkezet legtöbbször jól szembetűnő (7. ábra). 25—40 cm alatt található a felhalmozódási szintje, ahol 0,40 %-os összes-só és szódatartalom mutatható ki, magas CaC0 3 tartalommal. Humusztartalom fele a cickórós gyepeknél kikutatható szervesanyagtartalomnak. (2. táblázat 1. talajszelvény). A sziksalátás változatú ürmöspuszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae limonietosum) különösen az őszi aszpektusban nyújt szemet gyönyörködtető képet amikor a Limonium gmelini lilaszínű virágpompájában virít. Talaja némileg enyhén szikességi fokozatot mutat (4. ábra; 2. táblázat 2. szelvény). 2. táblázat Ürmöspuszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) változatainak talajvizsgálati eredményei Tabelle 2. Bodenuntersuchungesrgebnisse der Variationen der Wermutpussta Artemisio-Festucetum pseudovinae Társulás Talajmélység cm-ben K A összes só Szóda CaCo 3 Humusz Talajmélység cm-ben K A % 1. típusos ürmöspuszta 0 10 10—20 20—40 40—60 41 50 54 52 0,17 0,23 0,35 0,39 0,05 0,17 0,21 0,40 + 0,68 5,98 16,90 3,72 4,01 2,81 1,49 2. sziksalátás ürmöspuszta 0—10 10—20 40—50 50—70 45 50 70 56 0,05 0,13 0,25 0,24 0 0,08 0,25 0,26 + 2,14 15,72 14,88 5,13 2,91 1,80 1,53 3, bárányparéjos ürmöspuszta 0—10 10—20 20—30 30—45 45—60 44 54 54 46 50 0,22 0,39 0,80 1,00 0,50 0,02 0,17 0,27 0,44 0,42 + 0,86 3,59 8,70 17,00 3,74 3,10 2,55 1,63 1,03 Átmeneti jellegű a bárányparéjos változatú ürmöspuszta. Alsó gyepszintjében a bárány paréj (Camphorosma ovata) uralkodó szerepű is lehet. Talajszelvénye A-szintje a vízerózió következtében annyira degradálódott, hogy vastagsága alig pár cm. Feltűnő, hogy az akkumulációs szint már 10—20 cm alatt kialakul s az összes só tartalma eléri az 1 %-ot (2. táblázat 3. szelvény). A további talajlepusztulás gyér növényzetű, alig hasznosítható vaksziknövényzet kialakulását eredményezheti (5. ábra). 36
