A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Vasas Ferenc: A fitoplankton mennyiségi viszonyai a Szarvasi-Holtágban

Koren I. (1882—83): Szarvas viránya. Szarvasi Főgynasium évkönyve. Lund, J. W. G.-—Tailing J. F. (1957): Botanical, limnological methods With special fererence to the algae Botanical Review — XXIII. 488—583. Maucha R. (1929): A fényintenzitás, mint hidrológiai tényező. Különlenyomat a Hidr. Közi. VII—VIII. kötetéből 1—30. Megyeri J. (1961): Összehasonlító hidrofaunisztikai vizsgálatok a Tisza holtágain. Szegedi Ped. Főisk. Évk. 121—133. Megyeri J. (1972): Zooplanktonvizsgálatok a Tisza mellékfolyóin. Különlenyomat a Szegedi Pedagógiai Főiskola Tudományos Közleményeiből. Mendöl T. (1929): Szarvas földrajza. A debreceni Tisza I. Tud. Társ. Honismereti Bia. Kiadv. III. köt. 12. f. 80. Sebestyén O. (1963): Bevezetés a limnológiába, Bp. Sladecek V. (1963): A guide to limnosaprobical Organismus — Technológia vody, Praha 7:543—612. Starmach, К. (1968): Xanthophycea, Warszawa. Szálai J. (1942): Adatok a Körösök phytopsendoplanktonja ismeretéhez — Acta Bot. 1. sz. 113—154. Szebellédy L-né (szerk. 1968): KGST egységes vizsgálati módszerek. VITIKU Bpest, I—II. Tímár L. (1952): A Délkelet-Alföld növényföldrajzi vázlata. Földrajzi Értesítő 489—511. Vherkovich G. (1959): Adatok a Tisza holtágainak mikrovegetációjához. I. A szolnoki Tisza holtágának algái 1957 őszén. Botanikai Közlöny 48:30—40. Vherkovich G. (1960): Adatok a Tisza potomophytoplanktonja ismeretéhez II. A tiszalöki víz­lépcső hatása a Tisza algavegetációjára. Hidrológiai Közlöny 3. sz. 239—245. Vherkovich G. (1963): Adatok a Tisza holtágainak mikrovegetációjához II. A szolnoki Holt­Tisza fitoplanktonjának mennyiségi viszonyai. Botanikai Közlöny. 50:117—124. Pécsi M. (szerk. 1969): A tiszai Alföld Körös—Maros közti síkság. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó 300—324. Vherkovich G. (1964): The potamophytoplank tonof the Körös river and its saprobiological conditions near Gyoma. Acta Biol. Hung. Suppl. 5—25. Vherkovich G. (1964): Adatok folyóink limnológiai-szapro-biológiai viszonyainak ismeretéhez I. A Körös Gyománál. Hidrológiai Közlöny 2. sz. 80—87. Vherkovich G. (1969): Adatok a Tisza potamofotoplanktonja ismeretéhez. VII. A népesség­maximumok sajátos formáiról. 1. sz. 31—35. Vherkovich G. (1971): A Tisza lebegő parány növényei. Szolnok megyei Múzeumi Adattár 20—22. 135—137. Vherkovich G. (1975): Gazdag népességű fitoplankton együttesek néhány típusáról. XVII. Hidrobiológus Napok anyaga. Vtermöhl H. (1958): Zur Vervollkommung der quantitativen Phytoplankton —Methodik —In­ternat. Ver. Limnol Mitte 9. 1—38. Varga L. (1931): Adatok az egyesült Körös két holtágának limnológiájához. Magyar Biol. Kut. Int. I. oszt. munkái Vol. II. 206—216. Vasas F. (1975): A Leptomitus lacteus tömeges megjelenése a Sebes-Körösben. XVII. Hidro­biol. Napok anyaga. Vasas F. (1974): A Kettős-Körös biológiai vízminősége. KÖVÍZIG Szemle 1974/4. sz. Vasas F. (1976): Hidrobiológiái vizsgálatok a Szarvasi-Holtágon, különös tekintettel a trofitási viszonyokra. Doktori értekezés (M.s.c.r.) Vasas F. (1977): Vízgazdálkodási funkciók és a biológiai vízminőség néhány összefüggése a Szarvasi-Holtágon. XIX. Hidrobiol. Napok anyaga. Vasas F . (1980): Quantitativ studies on the phytoplankton in the lackwater of Szarvas. Aquacultura Hungarica Vol. II. pp. 71-87. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom