A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Vasas Ferenc: A fitoplankton mennyiségi viszonyai a Szarvasi-Holtágban

8. A Cholrococcales-Volvocales részesedése egyik évszakban sem válik olyan „egyeduralkodóvá", mint az idáig vizsgált pl: tiszai holtágakban (V. ö. Hortobágyi 1939, Uherkovich 1969). 9. Feltűnően alacsony a Cyanophyták részesülése, viszont magas a Pyrrophytáké. Vizsgálataink alapján valószínűnek tűnik, hogy a viszonylag rövid periódusú, antropogén faktorok által indukált eutrof, politrof csúcsok indikátora egy homogén állományban megjelenő Dynoflagellata (Sphaerdinium, Glenodinium stb) együttes. 10. A Kol (1954) által leírt békésszentandrási holtágszakasz nagyarányú Aphanisomenon flos-ange vízvirágzását érdekes módon mi is észleltük, de nem júliusban, hanem szeptember elején. Mi is magas pH-t mértünk, de tapasztalataink szerint a tömegprodukció megjelenését a gyorsan felmelegedő felső víztéteggel kapcsolatos klimatikus folyamatokkal hoztuk összefüggésbe, amely megegyezik Uherkovich (1970) korábbi észleléseivel. 11. A szintén Kol (1954) által említett Ceratium hirundinella 1950-ben a holtágban még konsants és domináns elemnek számított. Különös, hogy 1975-ben ennek a szervezetnek csak szórványait észleltük az arbotérum feletti szakaszban. 12. Gazdag makrovegetációval rendelkező, hinarasokkal borított mederszakaszok (Bikazug, 3. m. h.) fitoplankton viszonyai rendhagyóak és sajátságosak. 13. Az algapopulációk növekedése-csökkenése, összetételük megváltozása a holtágak biológiai állapotának egyik legfontosabb paraméterei. A fitoplankton összességének és megoszlásának éves, évszakos vizsgálata olyan információkat közöl, amelyek jól megalapozott ökológiai ismeretanyaggal párosulva a biológiai vízminőség egyik fontos mérőszáma, a trofitás lényegi tartalmához juttatja a vizsgálódót. IRODALOM Altnőder A.—Kaszap (1972): Vízkészlet és vízbeszerzés Szarvason. Hidr. Közlöny 1—2. Bíró E. (1894): A szarvasi—szentandrási holtmeder rendeltetése és berendezése. Magy. Mérn. Ép. Közi. 198—210. Borbás V. (1881): Békés vármegye flórája. Mat. és Term. Tud. Közlöny X. 18. sz. Donászy E. (szerk. 1954): Tógazdasági haltenyésztés a gyakorlatban. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 219—220. Dvihally Zs. (1960): Szikes tóvizek kémiai összetételének változása. Hidr. Közi. 4. sz. 316—323. Éber Z. (1955): A kárpát medence folyóinak planktonja. Hidrológiai Közlöny 1—2. sz. 66—72. Felföldy L. (1972): A kékalgák (Cyanophyta) kishatározója. VIZDOK Felföldy L. (1974): A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 3. VIZDOK. Főtt, B. (1959): Algenkunde. VEB. G.F. Ficher Verl. Jena 1—482. Harmati I. (1960): Öntöző- és csurgalékvizek kémiai vizsgálata. Hidr. Közi. 3. sz. 234—238. Használható holtmedrek (szerk. Birck E.) 1972—74, VIZITERV Tsz: 18 662. Hortobágyi T. (1939): A Tisza „Nagyfa" holtágának phytoplanktonja quantitativ vizsgálata — Folia Cryptogramica. Szeged 2:152—216. Huber—Pestatozzi G. (1938—-1955): Das Phytoplankton des Süsswassers I—

IV. Stuttgart. Kiss I. (1959): A növényi mikroszervezetek tömeges felszaporodása (tömegprodukciója), mint bioindikátor jelenség. Botanikai Közlöny VI. 2. 111—118. Kiss K. T. (1974): Vízvizsgálatok a Keleti főcsatornán II. Hidr. Közlöny 9. sz. 406-417. Kol E. (1954): Algológiai és hidrobiológiái vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken I. sz. Annal. Hist. — Naturales Musei Nationales Hung. 5. к. (49—104). 25