A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Scmidt Egon: Adatok Békés megye kisemlősfaunájához baglyok táplálékvizsgálata alapján

Vizipocok (Arvicola terrestris) A kifejlett vízipocok csak elvétve szerepel a közepes nagyságú baglyok zsákmánylistáin. A megye területén gyűjtött köpetekben mindössze Gyula környékén találtam két példányt. Törpeegér (Micromys minutus) A törpeegér Magyarországon általánosan elterjedt s a Békés megyében gyűjtött anyagokból is csaknem mindenhonnan előkerült. Az 1965/1966 és 1966/1967 telelési időszakból származó erdei fülesbagoly köpetek alapján az ország egész területén gradációja volt (Schmidt, 1968). Ez a zsákmányolt példányok számszerű megemelkedése alapján a gyulai anyagban is érzékelhető volt. Erdei egér (Apodemus sp.) A hazánkban kimutatott négy Apodemus faj közül köpetekből teljes bizonyossággal csak a pirókegér határozható meg a koponya, illetve az M, alapján. Éppen ezért a három másik fajt (Apodemus sylvaticus, Ap. flavicollis és Ap. microps) öszevonva tárgyalom. Az erdei egerek a vizsgált területen mindenütt elterjedtek, sőta Gyula környékéről származó erdei fülesbagoly köpetekben számuk több ízben a mezei pocok fölé emelkedett. Pirókegér (Apodemus agrárius) A pirókegér eltejedését korábban már feldolgoztuk (Schmidt és Topái, 1976). Ezek szerint e fajnak Magyaroszágon két fő elterjedési területe van, a Dunántúl délidélkeleti fele illetve Északkelet-Magyarország. Utóbbi populáció keleti határunk mentén lenyúlik dél felé és érinti Békés megye területét is. A pirókegér a köpetekből mindössze két gyűjtőhelyen került elő, de ezek közül Gyula környékén viszonylag gyakorinak bizonyult, mennyisége valamennyi emlős 1,6 %-át jelentette (2 táblázat). Házi egér (Mus musculus) A házi egér az ország egész területén elterjedt, legnagyobb sűrűségét viszont éppen a délkeleti részeken éri el (Schmidt, 1970). Gyakoriságát jelzi, hogy a megyéből származó gyöngybagoly anyagban csaknem 40%-al, az erdei fülesbagoly köpetekben 12%-al szerepelt és minden jelentősebb anyagban képviselve volt. A házi egér időnként fellépő túlszaporodásáról hazai viszonylatban sajnos nem sokat tudunk. Rendkívül fontos lenne, hogy ennek a gazdasági szempontól is jelentős rágcsálónak állományingadozásait figyelemmel tudjuk kísérni. Ez legegyszerűbben éppen a periodikusan gyűjtött bagolyköpetek segítségével oldható meg, amikor a különböző rágcsálók egymáshoz viszonyított százalékos értéke jól követhetővé válik. A gyulai anyagban a vizsgált 12 év alatt a házi egér szalékos értéke az emlős zsákmányhoz viszonyítva a következőképpen alakult: 1961/62 1962/63 1963/64 164/65 1965/66 1966/67 1967/68 21,0% 36,9% 10,0% 1,0% 37,8% 6,2% 2,5% 1968/69 1969/70 1970/71 1971/72 1972/73 14,0% 13,1% 6,1% 11,7% 8,4% 185