A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)
Scmidt Egon: Adatok Békés megye kisemlősfaunájához baglyok táplálékvizsgálata alapján
részben kiegyenlítette. Nagyon jól mutatja két táblázat (1., 2.), hogy a köpetanyagok kisemlősfaunisztikai értéke mennyire függ magától a bagolyfajtól. A gyöngybagoly esetében például már jóval kisebb köpetmennyiség esetében is megjelennek a cickányok, ugyanez az erdei fülesbagoly viszonylatában általában csak jelentősen nagyobb anyagesetén várható. De hogy e fajok jelenléte az erdei fülesbagoly köpeteiben ekkor is legfeljebb csak mint színező elem fogható fel és mint táplálék semmi esetre sem jellemző, azt bizonyítja az 1. és 2. táblázat összevont (kerekített) százalékos eredménye is: 1. táblázat A gyöngybagoly ( Tyto alba) emlőszsákmánya Békés megyében. Tabelle 1. Säugerbeute der Schleiereule (Tyto a. guttata) in Bezirk Békés Ti т! X> >. Zsákmányállatfaj О •si M its •оЗ > О t 1 N О X) о -ni TD С Ci и сц и 0 о О i4 m Talpa europaea — 1 —• — 1 — — — Sorex araneus — — — 2 — — — — Sorex minutus — — — 1 — — — Crocidura suaveolens — 49 2 315 — 4 9 Crocidura leucodon 6 102 3 4 84 — 19 19 Plecotus austriacus 1 — — — — — — — Nyctalus noctula — — — — — 2 — — Nyctalus leisleri — 1 — — — — — — Eptesicus serotinus — — — — — — 1 Pitymys subterraneus — 12 — 1 1 — 2 — Microtus arvalis 2 260 1 3 280 — 68 17 Micromys minutus — — — 1 — — 1 2 Apodemussp. — 85 2 1 19 — 15 30 Mus musculus 3 523 1 8 102 1 76 7 Rattus sp. 1 — — — — — — — •c3 Ö СЛ <u о я où h и M N •я £ -o H ce о 55 s ? 2 0,1 — 1 3 0,15 1 0,05 — 11 93 4,3 4 18 257 12,0 1 0,05 1 0,05 — — 2 0,1 1 0,05 1 0,05 1 0,05 — 1 17 0,8 24 129 784 36,7 — 1 5 0,2 2 26 180 8,4 9 59 789 36,9 1 0,05 Összesen : 2137 db A rágcsálók közül a gyöngybagolynál csak a házi egér érték magasabb mint az erdei fülesbagolynál. Ennek magyarázata az, hogy a gyöngybagoly mint erősen urbanizálódott faj az emberi települések körül is vadászik s így zsákmánylistáin az ugyancsak ott élő házi egér szükségképpen nagyobb értékkel jelentkezik. Emelett éppen az ország délkeleti részén a házi egérnek a nyílt kúltúrterületeken élő alfaja is gyakori s így a bagoly mezőgazdasági földeken vadászva is hozzájuthat. A korábbi vizsgálatok szerint a házi egér mennyiségi eloszlása terén igen jelentős eltérések vannak az ország különböző részei között. A Dunántúlon 8,8%-kal, északkeleten 10,1 %-kal, a Duna-Tisza közén 18,2 %-kal, a Tiszántúlon 33,8 %-ka szerepel a gyöngybagoly táplálékában (Schmidt, 1970). Fentiek alátámasztásául érdemes összehasonlítani egymással a két azonos évből származó tótkomlósi gyűjtés anyagát, ahol véletlenül a zsákmányállatok összlétszáma is csaknem megegyező. A gyöngybagolynál 8 faj szerepel, az erdei fülesbagolynál ugyanekkor csak ötöt sikerült kimutatni. Ennek megfelelően az erdei fülesbagoly esetében lényegesen magasabb a mezei pocok mennyisége (88,8%), ugyanez a 181
