A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Scmidt Egon: Adatok Békés megye kisemlősfaunájához baglyok táplálékvizsgálata alapján

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6—1980 Adatok Békés megye kisemlősfaunájához baglyok táplálékvizsgálata alapján SCHMIDT EGON Bevezetés Az apró emlősök faunisztikai vizsgálata nem tartozik a gerinces zoológia könnyű feladatai közé. A többnyire éjszakai életmódú állatok megfigyeléses úton történő regisztrálása általában nem lehetséges, de semmi esetre sem nyújt reális, megbízható eredményeket. A csapdák segítségével történő gyűjtés meglehetősen időigényes, költséges és mennyiségi vonatkozásban sem nyújtja mindig azt, amit elvárnánk tőle. Éppen ezért Európa-szerte erősen terjedőben van az az Altum (1863) által megindított vizsgálati mód, mely eredményeit a baglyok táplálékvizsgálatára alapozza. Az emésztetlen táplálékmaradványokat tartalmazó köpetekben ugyanis a legapróbb csontok is épségben megmaradnak és ezek segítségével, elsősorban a koponyák, állkapcsok és a fogazat alapján, mód nyílik a tápláléklisták pontos összeállítására. Nagy előnye ennek a vizsgálati módnak, hogy általában igen nagy anyaggal dolgozik. Egy egy gyöngybagoly lakta templomtoronyból, vagy az erdei fülesbaglyok nappalozó helyein a fák alól többnyire igen nagy mennyiségű köpetanyag gyűjthető össze s a feldogozás ezek után már csak labormunkát jelent. A csipesz segítségével szétválogatott köpetekből kikerült koponyákat és állkapcsokat egy fogkefe segítségével óvatosan megtisztíjuk s az így előkészített anyag a mikroszkóp alatt, de akár egy erősebb nagyítású lupe segítségével könnyen meghatározható. A köpetek segítségével végzett vizsgálatok hátránya, hogy az egyes fajok elterjedésére vonatkozóan csak általános adatokat nyerhetünk, tehát csak annyit állapíthatunk meg, hogy a bagoly melyik község határában zsákmányolta őket, de már a szűkebb értelemben vett biotóp vonatkozásában nem kapunk támpontokat. Mennyiségi tekintetben viszont a köpetvizsgálatok magasan a csapdázó gyűjtések eredményei felett állnak s így módunkban áll a különböző fajok egymáshoz viszonyított mennyiségi arányait tisztázni. Anyag és módszer A megye területéről 18 ponttól kaptam köpeteket. A gyűjtőhelyek megoszlása nem teljesen egyenletes, elsősorban a megye déli felére összpontosulnak, az északi részekről mindössze néhány pontról kaptam adatokat. Az egyes kisemlősfajok pontos elterjedése és a mennyiségi viszonyok tisztázása érdekében fontos lenne, ha a jövőben a megye északi részein is végeznénk gyűjtéseket. A jelenlegi anyag elsősorban gyöngybagolytól (Tyto alba) és erdei fülesbagolytól 12* 179