A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)
Vasas Ferenc: A fitoplankton mennyiségi viszonyai a Szarvasi-Holtágban
szakasz árasztott dohos szagot. A holtág vizének (Secchi-koronggal mért) átlátszósági viszonyai tél-tavasz-nyár irányában fokozatosan csökkennek. A Nyúlzugi szakaszon áprilisban, májusban és júniusban nagy (68—75—80 cm), a többi hónapokban 24—30 cm között változik. Annaligeten (2. m. h.) télen és tavasszal 48—63, nyáron és ősszel 20—35 cm között változik. Bikazugnál a téli, tavaszi hónapokban magas (100—75 cm) később csökken (48—35 cm). A HAKI és a torkolati szakaszokon igen változó, de megközelítően itt is érvényesek a téli—tavaszi jó átlátszósági viszonyok (80—105 cm), amelyek a nyári és őszi hónapokban lecsökkennek (28—51 cm). 2. Vízkémiai viszonyok: A víz hidrogén-ion koncentráció (pH) viszonyai az alábbiak szerint alakulnak: Arborétum felett 7,0—8,4 között változik. Tendencia jellegű változást sem itt, sem a Bikazugi szakasznál nem tapasztaltunk. Itt az értékek 7,6—8,7 között változnak. Tendenciózus növekedést és csökkenést mértünk viszont a lassú vízjárású annaligeti szakaszon, a HAKI-nál és torkolatnál: januártól áprilisig mindhárom mintahelyen a pH-növekedés egyenletes és elérte az évi csúcsértéket (7,4—8,8 ill. 7,3—9,2, valamint 7,6—8,9), majd májusban hirtelen lecsökkent (7,2—7,5). Júniusban ismét maximumot érhet el, majd augusztustól novemberig kisebb ingadozásokat kivéve lépcsőzetesen csökkent. A vezetőképesség, amely a víz ossz. sótartalmának közvetett kifejezője, periodikusan változik aszerint, hogy a mérések „téli"-belvízi üzemállapotban, vagy „nyári"-öntözési időszakban történtek. A február-márciusi alacsony vízállású, pangó víz az egész holtágra vonatkozóan magas sótartalmú (790—3200 uS). A holtág feltöltésével (április) az értékek hirtelen csökkennek (hígulás!), májusban ismét csúcsértéket érnek el, majd júniustól októberig kisebb változásoktól eltekintve alacsony (210—600 uS) értékeket mutatnak. November eleji-végi időpontokban az értékek ismét növekednek, de a februári csúcsot nem érik el. Ami a sótartalom „térbeli" megoszlását illeti, a jelenlegi vízjárási viszonyok mellett a következő: jó vízmozgással bíró, rövidre zárt szakasz (Nyúlzug—„Átvágás"— Torkolat) általában kisebb értéket képvisel, amíg az elkeskenyedő szakaszokban (Annaliget, Bikazug) nagyságrendekkel magasabbak. (Ez részben független az üzemidőszakoktól függő sótartalomingadozásoktól. (II. sz. ábra) A fajlagos vezetőképesség értékek alapján a holtág vize nyáron ősszel öntözési időszakban béta, béta-alfa oligo-halobikus, télen, belvizes időszakban mezo-halobikus. A sótartalom mennyiségi viszonyain kívül azt is megvizsgáltuk vajon a mennyiségi periodicitás milyen minőségi változással párosul. Megszerkesztettük két jellemző mintavételi időben a Maucha-féle ossz. sótartalom csillagábrákat valamennyi mintavételi helyen. Az anion-kation típusokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: öntözési időszak Belvizes időszak kation anion kation anion típus típus Hármas-Körös Nyúlzug (1. m. h.) Annaliget (2. m. h.) Bikazug (3. m. h.) HAKI (4. m. h.) Torkolat (5. m. h.) Ca Ca Ca— Mg Na—Ca Na—Ca Ca НСОз— so 4 НСОз— so 4 СОз— so 4 НСОз— so 4 НСОз— so 4 НСОз— so 4 Ca, Mg Ca—Na Na Ca— Na Ca— Na Ca— Mg НСОз HC0 3 нсо 3 нсо 3 нсо 3 нсо я 16
