A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Müller Géza: Geszt környékének és madárvilágának változása az elmúlt 40 év során

sem, bár az már mintegy 2 km-el kívül esik az eddig tárgyalt terület határán. Nagygyanté mellett, a Díszkert nevű régi erdő É-i oldalán, tölggyel vegyes sziles erdőrészben már az 1930-as évek elejétől volt egy gémtelep 20—30 fészekkel, ahol szürke gémek fészkeltek bakcsókkal vegyesen. Ez a fészekszám nagyjából azonos volt az 1950-es évek tájáig, amikortól kezdve számuk megszaporodott és 1960 körül már 120—150 fészek is volt itt. A szürke gémek és bakcsók aránya fele-fele lehetett, de ebben az időben 10—15 pár kis kócsag is betelepült ide. Az 1960—65 közötti időben a fészkelő gémek és bakcsók száma 80—100 pár volt, de a 10—15 pár kis kócsag is megjelent minden évben (Fenesi L. közlése). A Nagygyantéi gémtelep népességéről Török György, mint az itteni vadászterület akkori vadőre az 1968—71 évekről a következőket jegyezte fel : Fészkelő párok száma: szürke gém bakcsó kis kócsag 1968 15—20 40 10 1969 30^0 40 10—15 1970 40 40 15—20 1971 30-40 30 5—10 1972-ről nincs feljegyzés, de 1973-ban már csak 3 szürke gém fészkelt itt és azóta egy sem. (Fenesi L. közlése). Megszűnt tehát ez a legalább 40 év óta lakott gémtelep. Oka ismeretlen. Talán az is lehet egyik oka, hogy a szilfák, melyekre a fészkek nagy része épült, kiszáradtak, kivágták őket és az erdőrész kiritkult. De ez csak félig-meddig magyarázat, mert a gémek áthúzódhattak volna a szomszédos erdőbe. Ennek a gyantéi gémtelepnek abban az időben, amikora begécsi víztároló megvolt néhány évig (feljegyzés nincs közelebbi időpontról) ritka fészkelő lakói voltak: 2—3 pár fekete gólya. Ezek sikeresen költöttek is itt (Fenesi L. közlése). A nagygyantéi Díszkert erdőben 1932—1974-ig egy, majd 2 pár holló fészkelt minden évben (Fenesi L. közlése). A gémfajokra a legkedvezőbb időszak az volt, amikor a begécsi és sziki pusztán a víztároló megvolt. Az 1950-es évek második felében és az 1960-as évek elején a víztárolón, a Toprongyos csatorna menti gyékényesekben költött 8—10 pár vörösgém. Volt a víztárolón egy 3—400 fészkes sirálytelep, de költött a vízből kiálló hátságokon a küszvágó csér is. Mint a megyében többfelé, ezen a tájon is népes varjútelepek voltak és vannak most is. Egy kb. 1200 fészkes telep voit a Geszt-mezőgyáni műút déli oldala melletti iklódi akácerdőben. Ezt az erdőt az 1940-es években kivágták, így ott a varjútelep megszűnt. További varjútelep volt a vátyoni Nyáras erdő K-i oldalán, a volt Kistanya mellett. Itt is volt kb. 600 fészek. Miután 1950 táján ennek a varjútelpnek a fáit kivágták, a varjak átköltöztek a közeli akác erdőbe, oda ahol a gémtelep is volt. Itt mintegy 1000 fészek van most is. Volt a mezőgyán— nagygyantéi kövesút mindkét oldalán egy kb. 3 holdas középkorú tölgyerdő, a Makkos. Ezt az erdőt 1944—45 telén vágták ki, hogy fájából szenet égessenek a mezőgyáni malom üzemeléséhez. Ebben az erdőben is volt egy varjútelep kb. 500 fészekkel. A geszti dögtemető közelében egy 3 holdas akácerdő volt kb. 400 varjúfészekkel 1950 tájáig, amikor is az erdőt kivágták. Ugyancsak varjútelep népesítette be a geszti temető melletti 3 holdas akácerdőt, amíg az 1960 táján ki nem vágták. Itt kb. 400 varjúfészek volt. A tamáshalmi legelőn levő kb. 4 holdas akácerdő fáin is volt egy kb. 800 fészkes telep, de nem volt mentes a varjaktól a homoki szőlőskerthez vezető út bal oldalán álló nagy akácerdő sem, ahol kb. 800 fészek volt az erdő nemrég történt kivágásáig. A csillaglaposi nagy akácerdő D-i oldalát is egy kb. 400 fészkes varjútelep népesítette be az erdő 166