A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Domokos Tamás: A bélmegyeri holocén (rézkori) Unio-félék statisztikus összehasonlítása recens anyaggal

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6—1980 A bélmegyeri holocén (rézkori) Uniofélék statisztikus összehasonlítása recens anyaggal DOMOKOS TAMÁS A lelőhelyek ismertetése, megjegyzések Goldman György régész Bélmegyeren, rézkori temető feltárása során 1180 db páratlan Unió teknőt és közel 100 db rossz megtartású Lymnaea stagnalis-t talált az egyik sírban. (A kagylók a csontváz alatt és felett hintve helyezkedtek el.) Az ásatások befejezése után felhívta figyelmem a leletre, és lehetővé tette annak áttanulmányozását. Szívességét ezúton is megköszönöm. Az Unió lelet áttanulmányozása után kitűnt, hogy a jobb és a bal teknők száma nem egyenlő — tehát nem élő, de feltételezhetően „recens" egyedek kerültek a sírba — s csupán 212 db teknő (109 jobb és 103 bal) alkalmas statisztikus feldolgozásra. A teknők 96%-a Unió crassus RETZIUS, 4%-a Unió tumidus RETZIUS fajhoz tartozott. Meghatározásuk bubrajzolat, ill. — Soós L. szerint (1) — alak alapján történt. A fajok nomenklatúrájára vonatkozóan Pintér L. (2) faunakatalógusát vettem irányadónak. A rézkori település magaslata alatti mélyszántást áttanulmányoztam. A vizsgálat során puhatestűre utaló jelet nem találtam, annak ellenére, hogy a Körösök szabályozásáig a területet árvíz járta (3). Jelenleg a domb alatt a Fás-ér kanyarog. A kontroll vizsgálathoz anyagot Dr. Kovács Gyula malakológus barátom Békés megyei gyűjtéséből volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Önzetlenségét megköszönöm. Négy lelőhelyről származó anyaga közül — annak ellenére, hogy ezek mérése is megtörtént — példányszáma alapján a dobozi (Doboz, Kettős-Körös 1964. 05. 15.) volt alkalmas összehasonlító vizsgálatra. (A mintasokaságot csupán 36 db teknő alkotta!) A mért mutatók, s azok mérésének módszere Munkám során minden teknőn öt jellemzőt (h, m, sz, r

e

, r

h

) határoztam meg méréssel (2. ábra.) A h és m valamint sz mérését tolómérővel eszközöltem. A mérés pontossága—figyelembe véve az esetleges csorbulást is — ±1 mm (2%) lehetett. Ezért csak az egész értékekkel számoltam. Az r

e és r

h értékeket sablonnal — legrosszabb esetben — 1 mm pontossággal (~ 10%) mértem. A nyert mérési adatokból három hányadost, s egy szorzatot képeztem. Ezek a következők: R index R= r

e /r

h Ez a hányados a két simuló kör (2. ábra.) viszonyát jelzi, s közel azonos h esetén a kagyló alakjáról is informál. N index N = h/m Rotundítási index. A kagyló nyúltságát jellemzi. 103