A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Szabó J. József: Népvándorláskori teleprészlet és Árpád-kori településnyomok Battonya határában

12. ábra a sír Abb. 12. Graboc Keltezés, értékelés Népvándorláskori teleprészlet Fontos időrendi támpontot jelent az egyik legjellegzetesebb kerámiatípus, az egyfülű korsó darabja (8. ábra), amely a „murgai típus" sajátos, kevéssé hangsúlyozott „nyakpárnával" ellátott változatának tekinthető. Részletesen foglalkozott e típussal Alföldi András a „hunkori", barbár kerámia kapcsán. Eredményei szerint ,,már a hunok előtti időben kifejlődött ez az edényfajta a magyar síkság szarmata-lakosságánál és még a hun korszak után is továbbélt". Megállapítja, hogy Pannóniában a „barbárság első foglalásával" hozható összefüggésbe, illetve „a népvándorlás első hullámával időben és ethnikum tekintetében teljesen összetartoznak", itt az V. sz. elejére keltezi őket

5

. Sz. Póczy Klára az Intercisából származó példánnyal összefüggésben utalt a III. sz.-i olbiai, valamint a IV. sz.-i Al-dunai párhuzamokra

6

. Párducz Mihály újabb leleteket vont be vizsgálatába, hangsúlyozta a Pontusz-vidékre vezető szálakat, a fazekasbodai temetőből származó töredék alapján a IV. sz. végére keltezte ezt a típust

7

. A korongolt, ívelten kihajló peremű, szemcsés iszapolású cserepek (I. t. 3., 4.—

IX. t. 3., 4.; II. t. 6.—

IX. t. 6.; III. t. 2.—

VIII. t. 2.; III. t. 3.—

VIII. t. 4.; III. t. 4.—

IX. t. 9.; III. t. 5.—

VIII. t. 1.) térben legközelebbi analógiáit a mohácsi népvándorláskori ház „gömbformájú" edényeinek töredékeiben találjuk meg

8

. Az újabb kutatások ezt a házat germánnak határozták meg

9

, az edények feltételezhető formáját tekintve a legközelebbi párhumazot a marosszentannai (Síntana de Mure§) temető 6. sírjában találjuk meg

10

. Ugyanebben a temetőben előfordul a ferde bevagdalásokkal díszített oldalú (VIII. t. 6.) edénytöredékünk megfelelője is

11

. Az ásató a te72