A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Réthy Zsigmond: A békéscsabai múzeum madártani gyűjteményének katalógusa

A madarakat dr. Tarján Tibor gyűjtötte, illetve néhányat a fentebb már említett vadőrök, de ez tételesen kideríthetetlen. Az egyes tételeknél emiatt csak ott jelöljük a gyűjtő nevét, ahol ajándékozásról van szó. Tarján neve is csak akkor szerepel, amikor magángyűjteményéből adományozott preparátumot a múzeum részére. Tarjánon kívül a következő adományozókat ismerjük név szerint: Abonyi Sándor vadőr, Csath András tanító, DÁV (Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat), Hankó Mihály címfestő, Lagzi Mihály vadőr, MMOK (Magyar Múzeumok Országos Központja), Povázsay László erdész, Szurovetz István vadőr és Zsilinszky Mihály történész. A gyűjtemény részére a preparátumokat Dinya Elek (a múzeum házmestere volt, a legtöbb preparátumot ő készítette), Lipták János, Csath András, Gajdács Mihály, Hankó Mihály, Nagy László, Szenté Pál és Streit Miklós készítette, meglehetősen jó minőségben. Az anyag begyűjtése túlnyomórészt a Békéscsabától Kétegyházáig terjedő pusztákon történt. Ez a tájegység nagyjából még ma is egybefüggően idézi a múlt, és századunk első felének vadvizes, buja növényzetű legelőit, a hatalmas kiterjedésű, tavaszi daravirágtól majd orvosi székfútől pompázó, másutt vakszikes puszták hangulatát. Kisebb-nagyobb erdőfoltok (pl.: a Dajkakert és a szabadkígyósi Nagyerdő), valamint kökényes remizek is találhatók itt elszórtan. A terület az utóbbi évtizedekben annyiban változott, hogy csatornázták és a legelők egy részét rendszeresen gondozzák, öntözik. Emellett ma is helytálló Bodrogközy megállapítása: ,,Igen jellemző tájképi és állomány összetételű helye (Békés megyének. A szerk.) a Békéscsabától délre elterülő Kígyóspuszta, ahol főleg ürmöspuszták fogadják a látogatókat. Itt is a sziki üröm és a sziksaláta jellemzője a gyeptársulásnak". A leltározásnál a gyűjtő egyes helyneveket különbözőképpen jelölt, de ezek valójában az adott hely pontosabb jelölését szolgálják. Például: Ókígyós, Kígyósi puszta — most Szabadkígyós; Kétegyházi tanyák, Kétegyházi puszta — Kétegyháza. A Békés megye területén levő gyűjtési helyek a következők: Bélmegyer, (Fási erdő), Békés, Békéscsaba (Szabadka puszta, Gerendás, Alvégi legelő, Angyalházi puszta?), Csorvás (Csorvási tanyák), Gyula (Sarkadremete), Kardoskút (Fehér tó), Kétegyháza (Kétegyházi tanyák, Kétegyházi puszta), Kettős-Körös folyó, Kevermes, Kondoros, (Kondorosi puszta), Medgyesbodzás, Nagyszénás, Szabadkígyós (Ókígyós, Kígyósi puszta), Sebes-Körös folyó (Puszta-Torda). W. Schenk Jakab írta a következő sorokat dr. Tarján Tibor: Békéscsaba és vidékének madárvilága című dolgozatának bevezetőjében; ,, . . . Minden történelemnek meg vannak a maga okiratai. Valamely terület madárvilágának történelmét szolgáltatják az egykori feljegyzések arról, hogy egy adott időpontban mely fajok mily számarányban laktak rajta. Minél több ilyen okiratunk van, annál pontosabban ismerjük a madárvilág történetét, amely viszont szervesen belekapcsolódik az illető terület kultúrtörténetébe". Az adatleírás sorrendje a következő: latin név magyar név; német név leltári szám; gyűjtési hely; gyűjtési időpont; egyéb Megjegyzés: juv = fiatal. 295