A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)
Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története
(Reselew), körző (chirkalom), gyalu (gyaluw), mérőeszköz? (schnür), emelőszerkezet (geem), emelőszerkezet? czyuha), fenőkő (zanda), kecskeláb (kechkelab), csigaház (chygaház), csákány (chakan). 15 A 21 különböző szerszámnév jelzi, hogy minden famunkát el tudtak végezni, s a velük dolgozó ember csak így, közvetve bontakozik ki előttünk. A malmok elkészültüktől kezdve állandó karbantartásra szorulnak. Épületük fala fából készült. Legelterjetebb volt országosan is a boronafalazat, zsúppal, náddal, zsindellyel fedve. Nem csupán a malomépületet készítették fából, ebből az anyagból faragták az egész malomkészséget is. A könnyen pusztuló anyag megkívánta az állandó karbantartást. Ez a munka is jobbágyteher volt. Fontosságát a rendelkezések részletességs is igazolja: ,, . . . ennek a két malomnak a töltését, valamint vízvezető árkát a mi két Doboz és Szánna nevű birtokunk jobbágyai és a Krakó (Craco) és Újfalu (Wjfalu) utcáknak a jobbágyai a mi békési Gyula városunkban, valamint Szentbenedek (Zenthbenedek), Györké (Gyerke), Zaránd megyében fentebb írt helységekben levők, Mátyás plébános jobbágyaival együtt. . . tartoznak tartani, tisztítani, tölteni, ahogy a szükség kívánja." 16 A többi malom karbantartása is jobbágyteher, ez alól még a polgárok sem élvezhetnek mentességet. Corvin János Gyulát szabad várossá nyilvánítja 1496-ban, polgárait kiváltságokkal látja el, de a malmok karbantartását továbbra is kötelességükké teszi: ,, . . . ugyanezen polgárok és lakosok a rekesztéket, amelyeket egyszerűen ,,gaad"-nak neveznek, amelyek a mi malmaink körül vannak, igazítani, a víz egyenes folyását ugyanezeknek állandóan javítani, a szétrombolódottakat újjáépíteni, valamint fát és bort, ahogyan régen bevett szokás volt, a mi Gyula várunkhoz szállítani tartoznak". 17 A malomárok tisztítása bizonyára az év kis vízjárásos időszakaiban többször is szükségessé vált. A lassú folyók, ha a gát miatt megszorultak, felgyorsult árjukkal kimosták a partot. A nagy őszi esőzések, a tavaszi hóolvadás károkat okozhatott a malomkészsêgben. A belső javításokat elvégezte a molnár, a külső munkákhoz azonban sok ember együttes összefogása kellett. A karbantartó munkálatok mellett egyéb kötelességek, terhek is nehezedtek a jobbágyokra a malmokkal kapcsolatban. Ilyen volt a malmokba való fuvarozás. Egy 1525-ben kelt oklevél arról rendelkezik, hogy a vár körül levő négy falucska jobbágyai kötelesek a malmokba fuvart adni: ,, . . . van a vár körül négy falucska, úgymint Szélhalom (Zeelhalom), Turgony (Turgon), Izsák (Yzaagk), Felszer (Fewlzer), amelyek tartoznak a vár számára szükséges mindenféle szolgálatot teljesíteni, tudniillik mind szénakazlakat, mind gabonakazlakat rakni, az ottani allódiumon levő terményeket, búzát, árpát, őszi búzát a várhoz szállítani, a malomhoz vinni, és a malomból vissza a várhoz, a várat tisztítani, sót őrölni, tűzifát összerakni stb.; amely munkák helyett, ha pénzben váltanák meg, 70 Fl-ot adjanak". 18 Bizonyára terhes szolgáltatás lehetett ez, ha tekintetbe vesszük a korabeli útviszonyokat, valamint a nagy távolságokat. Ha a malomhoz pénzért vásárolandó dologra van szükség, azt az uradalom megvásárolja. 1528-ban a békési malomnak 14 Fl-ért vesznek malomkövet. 19 .) 272
