A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Beck Zoltán: Zsilinszki János kézírásos verses-dalos füzete katona korából 1878-ból

ó-szláv nyelvet használja. A békéscsabaiaknak ezzel pontosan akkor szakadt meg a kapcsolata, amikor a szlovák nyelv elkülönült az ó-szláv nyelv biblikus jellegétől, valamint a cseh nyelvtől, azaz a saját lábára állt. Ez az elkülönülési folyamat Anton Bernolák szlovák szótárának születésével, 1825-ben tetőpontjához közelített. Ekkor emelkedett a szlovák nyelv irodalmi fokra. A békéscsabai szlovák népnyelv ettől a fejlődési folyamattól elmaradt

5

. Témánk összefüggéseiben a nyelvi jelenségek részletesebb vizsgálatát nem tekintjük feladatunknak. Zsilinszki János katonakori fényképe Zsilinszki János felesége, Molnár Mária Photographie von János Zsilinszki Mária Molnár, János Zsilinszki Frau aus seiner Soldatenzeit A helytelen írásmódok más okaiként még két tényezővel számolhatunk; egyrészt, hogy egyik-másik szöveget másolta, némelyiket diktálás után írhatta Zsilinszki. A dolgozatban közölt szövegválogatás jól mutatja, hogy a magyar nyelv hangjai s azok képi megjelenése hogyan alakulnak a szlovák anyanyelvű beszélő ajkán, illetve írásában. Könyvünk megfelel azoknak a kritériumoknak, melyek alapján a Néprajzi Lexikon címszava is készült

6

. Eszerint a katonakönyvek tartalma feltűnően vegyes, az idegen hatások beáramlásának hű tükre. A bemásolt darabok többsége vers; a katonák kötött formában jobban ki tudták fejezni magukat. Műfaji szempontból teljes az oldottság és nagyon nagyfokú az aktualizálás: mindent a katonaéletre vonatkoztattak. A műfajok között szerepel magyarnóta, műdal, népdal, bordal, katonadal, pásztordal stb.; rigmus és vers. 119