Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - II. A két világháború közötti pusztai igazgatás

lehet elintézni stb.) leírása után azt kérte., hogy a város tanyai kapitányságot állítson föí Cinkuson. postahivatallal együtt, ahol az adót csekken be lehet fizetni. A felállítani kért kapitánysághoz két állandó tisztviselő kirendelését javasolta a beadvány. Néhány hónap mú'va Hajdú József cinkusi járlatkezelő az olvasókörökkel egyetértésben a kapitányság hatáskörére vonatkozólag pontos és reális tervezetet készített. A város közigazgatási ügyosztálya elvileg egyetértett a külterületi igazgatás bővítésével, s Kutas mellett Kardoskútra javasolta új kirendeltség szervezését. Mintaként ismét Szeged és Kecskemét tanyai kirendeltségeinek hatáskörét tanulmányozták a vásárhelyi városházán, de saját külterületi szerveik hatáskörét a kecskemétinél szűkebbre kívánták szabni. 1939 végére készült el a közigazgatási ügyosztály részletesen kidolgozott terve, amely Kardoskútra új kirendeltség felállítását, Cinkusra és Mágocsoldalra pedig újabb „közigazgatási alközpontok" szervezését tartotta szükségesnek.

53 A cinkusiak megoldatlanul hagyott kérelmét 1940-ben a Puszta barackosi részén élő 55 lakos beadványa követte. A jelzett pusztarész az 1935-ben megszüntetett pusztaközponti kirendeltség újjászervezését követelte. A kérvény közgyűlési vitája során Szemenyei Ádám — a kardoskúti rész egyetlen törvényhatósági bizottsági tagja — ellenindítványt terjesztett elő, s a kirendeltség Kardoskútra helyezését javasolta. 20:9 arányban leszavazták. Miután a barackosiak kérése egybevágott a városvezetés elképzelésével (Kardoskút ellensúlyozása), a kirendeltség Pusztaközponton való felállításáról határozat született. A korábbiakhoz képest valamivel szélesebb I. fokú közigazgatási hatáskört adtak a kirendeltségnek. A kardoskútiak nem nyugodtak bele a döntésbe. 1941-ben 408 aláírással, 1700 lakos nevében, ismét kérelmet adott be Szemenyei Ádám. Arra hivatkozva, hogy Pusztaközpontig rövidesen kiépítik a kövesutat, a beadványt nem tárgyalta a közgyűlés. Miután a kirendeltség még nem kezdte meg a működését, 1943-ban a kardoskúti határrész 305 aláírással megújította a kérést. Hogy a városvezetés ellenállását megtörjék, a kardoskútiak közadakozásból felajánlottak egy 600 négyszögöles telket a kirendeltségi épület helyéül, továbbá vállalták a Pusztaközponton lebontásra kerülő városi épületekből kibontott, használható építőanyag ingyenes átfuvarozását a kardoskúti telekre. Az élénk vita utáni titkos szavazáson a kardoskútiak javaslata 76:3 arányban elbukott. A városi közgyűlés elismerte, hogy távlatilag Kardoskút is igényt tarthat egy kirendeltségre, de nem tágított attól a gondolattól, amely szerint Pusztaközpont a Puszta fejlesztendő centruma. Indokolásul az adónyilvántartás adataira hivatkozott a városi határozat: Az Orosháza—Tótkomlós közötti úttól keletre eső kardoskúti részen csak 393 tanya, azokban 1453 személy található, 6639 kat. hold földön, míg az úttól nyugatra fekvő pusztarészen 658 tanya és azokban 2324 lakos található, 13,232 kat. hold területen.

54 Az ilyen előzmények után felállított kirendeltség 1943. május 4-én kezdte meg a működését Pusztaközponton, dr. Halmi Gyula vezetése alatt, három tisztviselővel, a volt csendőrlaktanya épületében.

55 A kardoskúti törekvések minden áron való elutasítását zsinórmértéknek tekintve, az egyébként idült háztartási gondokkal küszködő város a negyvenes évek elején belevágott 63 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 1086/1937. alapsz. Vö. még: Kiss István: Szeged tanyai közigazgatása. Közigazgatástudomány, 1940. (1.) 1—2. sz. 64 CSML Hmv. Tvh. biz. közgy. jkv. 135/1940, 64/1941, 15/1943. Tanácsi ir. II. 3035/1924. alapsz.; Juhász Nagy Vilmos id. feljegyzései. 55 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 3035/1924. alapsz. és dr. Hajdú József id. kézirata. A kirendeltségek területi illetékességét a 11/1942. kgy. számú városi tvh. határozat szabályozta. A pusztaközponti kirendeltséghez tartozó pusztai tanyaszámok: 36—250, 270—402, 419—513, 544—643, 670—741, 784—861, 904—960, 986—1021, 1045, 1047—1063, 1067—1068. A vásárhelykutasi kirendeltséghez tartoztak a Puszta 1—35, 251—269, 403—418, 514—543, 644—669, 742—783, 862—903, 961—985, 1022—1044, 1046, 1064—1066, 1069—1415. számú tanyái, ill. házai, továbbá a vásárhelyi Tanya jelentős része. 60