Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A Puszta természetvédelmi területei - Hajdú Mihály: A Vásárhelyi-puszta helynevei - I. Történeti áttekintés
ban szárazabb időben szintén kiapadhat a víz. (Aranyad-ér, Kakasszék-ér, Cinkus-ér stb.) Egyes régi térképek szerint a Száraz-ér is érintette a Pusztát, s ha elfogadjuk, hogy ezek a vízfolyások gyakran megváltoztatták a medrüket, ez lehetséges. Valószínűbb azonban, hogy a Puszta területének időnkénti változása eredményezte a múlt század végén, a kiosztás és betelepülés körüli időkben a Száraz-érnek Sámsonhoz való tartozását. Az árvízmentesítések idején a vadvizek levezetésére csatornákat ástak, s ezek sokszor átvették az eredeti ér nevét (Sóstó-ere). Legtöbb azonban a kanális (itteni ejtéssel kalányis) vagy csatorna önmagában lett tulajdonnév, hiszen a következő ásott árok olyan messzire esett, hogy nem volt a megkülönböztető névre szükség. Ha mégis megkülönböztették valamilyen előtaggal, akkor azt valamelyik más közeli földrajzi névvel tették. (Nagy-körösztúti-kanális, Aranyadcsatorna stb.) A kút, kutas szerepel a következő helynevekben: Kardoskút; Kutas, Székkutas, Vásár helykutas, Vereskutas. Ezekben a kút szónak köznyelvi jelentése teljesen elhomályosult, helyesírásuk is jelzi független földrajzi névvé válásukat. A Régi-gulya-kút, Bolla-gulya-kút, Putrisi-kút stb. típusú nevek azonban még vagy most is meglevő kutakra, vagy pedig azoknak a helyére vonatkoznak. Vitatható, hogy vízrajzi köznévnek tekintsük-e a bogárzó szót, amely eredetileg 'sekély vizű, csak időnként vízállásos, fűvel benőtt szikes legelő' jelentésű volt, de ma már inkább a sömlyék szót használják erre. Helynevekben azonban a bogárzó megtalálható (Kis-bogárzó, Nagy-bogárzó, Sásos-bogárzó stb.), míg a sömlyék egyetlen előfordulása inkább alkalmi földrajzi név (Kis-sömlyék). A belterületi nevekkel itt nem foglalkozom. Sajnos, a Pusztán alakult két község belterületén ugyanazokkal az elnevezési problémákkal találkozunk, mint a kisebb-nagyobb városokban, s ezt már többen szóvá tették 11 . Minden helységben van ugyanis Kossuth utca, Petőfi utca, Béke utca stb., s az esetleg valaha élt természetes utcaneveket (Vasút ucta, Iskola utca stb.) megváltoztatják. A különböző névtípusok bemutatása után meg kell állnunk egy nagyon fontos dolognál, s ez a pusztai emberek névismerete. Hasonló kérdésekkel foglalkozott a Magyar Nyelvőr hasábjain ZSOLNAI JÓZSEF (XCI, 191—208). Jóllehet oly aprólékos és részletekbe menő kutatást nem végeztem, mint ő, annyit sikerült megállapítanom, hogy nagy különbség van a dunántúli és a vásárhelypusztai emberek névhasználata és névismerete között. Míg a dunántúli két-háromezer holdas területű határt egy-egy ember teljes egészében ismeri, ismerheti, ez elképzelhetetlen a negyvenezer holdnyi Puszta kétezer nevével kapcsolatban, nem is beszélve a másfélszázezer holdnyi hódmezővásárhelyi határról! Általában a saját lakhelyük, tanyájuk körüli tanyaneveket és földrajzi alakulatok neveit ismerik a lakosok. Az utóbbiaknak azonban nagyon sokszor nincs nevük, csak Lapos, Part, Kalányis, Díílő a megnevezésük, mivel a következő messzire esik, ha szóba kerül is nem tévesztik össze őket. Ismerik az emberek azonban annak az útnak a mellékén levő földrajzi neveket, amelyen a városba (Hódmezővásárhelyre vagy Orosházára) járnak rendszeresen. A távolabb eső területről legföljebb a fontos, nagyobb egységet jelölő neveket ismerik, de nagyon sokszor még azokat sem tudják lokalizálni. Adatközlők: Borsi Ferenc 68, Czuczi Sándor 58, Czuczi Sándorné 49, Deák György 55, Farkas István 61, Farkas Istvánné 59, Fejes Imre 72, Fejes Zoltán 72, Fekete Sándor 81, Gajdán Imre 78, Gajdán János 57, Gajdán Jánosné 50, Gémes Balázs 58, Gulyás Jenő 80, Hegedűs József 69, Héjjá Antal 72, Horváth Imréné 69, Imre Imre 71, Imre Imréné 67, Kenéz Mihály, Mónus József 71, H. Mucsi Albert, Cz. Nagy János 64, id. Olasz Ernő 80, Olasz Ernőné 57, Pap József 75, Pap Lukács Lukácsné 58, Posztós János 68, Rostás János 55, Rostás Pálné Borsodi Julianna 57, Rostás Pálné Petrács Erzsébet 49, Samu Sándor 76, Szabó Ferenc 65, Szombathi Sándorné 48, Tolnai Ernő, Tompa József 72, Varsányi Imre 65, Verók Lajos 49 éves. 11 Mező András: A belterületi hivatalos névadás néhány sajátossága. M. Ny. LXV, 198—204 80
