Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A Puszta természetvédelmi területei - Hajdú Mihály: A Vásárhelyi-puszta helynevei - I. Történeti áttekintés
(С. Molnár Imre-tanya, Süket Molnár Imre-tanya; Kis Benkő István tanyája, Nagy Benkő István tanyája stb.) 5. Ragadványnév + keresztnév + tanya szintén ritkán használatos helymegjelölő funkcióban, {Kuka Jóska-tanya, Disznó Palkó-tanya stb.) Ezekben az esetekben az elnevezés okát inkább a névadó személy egyéniségében, illetőleg az adatközlő és a névadó közötti viszonyban kell keresnünk. 6. Ragadványnév önmagában alig, inkább csak mint variáns áll a tanya utótag előtt. {B. Kovács-tanya : Bögi-féle tanya, Bandirkó-tanya stb.) Csak egyetlenegyszer találtam kettős ragadványnevet tanyanévben. (Cigány Bögi-tanya.) A tanya köznévi utótag a -ja vagy -juk birtokjelet az eddig fölsorolt esetek mindegyikében megkaphatja. A legegyszerűbb és leggyakoribb családnév+tanya összetételben nagyon ritka a birtokviszony jelölése, de ha a családnévhez -ék képző járul, akkor mindig jelölt a birtokviszony. {Juhászék tanyájuk, Kasztáék tanyája stb.) Nagyon gyakori a birtokjel kitétele, ha a személynévi előtag keresztnevet is tartalmaz, vagy valamilyen közszó ékelődik a családnév és tanya földrajzi köznévi utótag közé. {Bárányi János tanyája, Pataki János tanyája, Szilvás István tanyája; Petyován állatorvos tanyája, Bakos bádogos tanyája stb.) Névutós szerkezetekben és határozóragok előtt a tanya utótag teljesen elmaradhat, de nem bármikor. 1. Leggyakrabban olyan esetben, amikor az önmagában álló vagy ragadványnéwel kiegészült családnév fölveszi az -ék képzőt. {Gojdárék előtt, Kótiék mögött, Bába Buziék iránt, Tóth Benedekéktől nem messze stb.) 2. Eléggé gyakori, ha csak a családnév és keresztnév szerepel a tanyanévben {Szűcs János mellett, Fejes János után, Mónus Józseffel egy vonalban stb.) 3. Ugyancsak gyakori, amikor ragadványnév és családnév kapcsolata az előtag. {Rezes Molnárral szemközt, a Kuka Olasz mögött stb.) 4. Valamivel ritkábban fordul elő a ragadványnév, családnév és keresztnév összetétel esetében. {Tatár Kis Ernő után a harmadik tanya, Fejes Pista Jánostól nem messzire stb.) 5. Csak szórványosan találni ragadványnév+keresztnév összetételt tanya közszói utótag nélkül még névutós szerkezetekben is. (Kuka Jóska mellett.) Az utóbbi két pontba tartozó esetekben az előfordulás ritkaságát eredményezheti az alapalakok ritkább használata is. A személynévi előtag és a tanya utótag közé szinte minden esetben beékelődhet a -féle melléknévképző. Ennek több funkciója lehet. 1. Utalhat arra, hogy a szóban forgó tanya már nem annak a tulajdonában van, akinek a nevét viseli. Ilyenkor rendszerint egymás mellett két név is használatos ugyanazon hely megnevezésére. ( Vági-féle tanya : Kossuth-központ, Godács-féle tanya : Lencse-tanya, Rostás Mátyás-féle tanya : Új Élet Tsz központja stb.) 2. Jelentheti azt, hogy az épület már nincs meg, lebontották, összedőlt, esetleg már a helyét is fölszántották, vagy megvan ugyan, de lakatlan, lakhatatlan állapotban. {Vízi-féle tanya, Bezi-féle tanya, Herczeg Ernő-féle tanya stb.) 3. Használják olyankor is — főleg családnév és tanya utótag között — amikor mág igen hosszú ideje ugyanaz a család lakja a tanyát, amelyről elnevezték. Legtöbbször ugyanaz a család is építette. {Rostás-féle tanya, Olasz-féle tanya, Pál Pál-féle tanya stb.) A -féle melléknévképző nélkül is használhatják a tanyaneveket az itt fölsorolt esetekben, amikor azonban ezt a képzőt megtaláljuk a tanyanévben, akkor általában a fönti okok valamelyike váltja ki azt. A családnév + tanya összetételű nevet megelőzheti egy számnévi jelző abban az esetben, ha több azonos családnevű tulajdonos tanyája van közvetlenül egymás mellett. {Két Fejes-tanya, Két Angyal-tanya, Három Kiss-tanya, Három Madarász-tanya stb.) Sokszor 76
