Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A Puszta természetvédelmi területei - Hajdú Mihály: A Vásárhelyi-puszta helynevei - I. Történeti áttekintés
(Czakó-major, Tatársánci-major, Szabadság-major, Petőfi-féle major stb.) és újabban a központ földrajzi köznév utótag is (Tsz-központ, Kossuth-központ stb.). Az egyéb épületek megnevezésére sok közszó állhat utótagként a tanyai helynevekben, s mindegyik annak funkciójára utal. Ilyenek: iskola (Mágocs-oldali iskola, Feketehalmi iskola, Kispusztai iskola, Vörösborcsa-iskola stb.), kör~ olvasókör {Csajági-kör, Sóstóparti-kör, Barackosi-kör, Molnár Sándor-féle kör, Feketehalmi olvasókör stb.), malom~ szélmalom {Farsang-malom, Hadobás-malom, Greguss-malom, Szabó-szélmalom, Pósahalmi szélmalom, Sóstóparti szélmalom stb.), csárda~kocsma (Kutasi-csárda, Lebukicsárda, Bivalyfarok kocsma stb.), bolt (Mágori-bolt, Pósai-bolt, Tóth Eta-bolt stb.), téglagyár (Szász-féle téglagyár) stb. Néhány esetben gazdasági melléképület neve is szerepelhet az itteni helynevekben földrajzi névi utótagként, ha az önmagában áll. Pl. istálló (TÍZ-, istálló, Községi bikaistálló stb.),hodály (Birka-hodály, Tsz-hodály stb.), sopa: 'nádtetős, alacsony falú épület jószágok számára' (Birkasopa), szállás : 'rendszerint oldalfal nélküli, vagy nem egészen körülvett jószágállás' (Szabad-szállás), pecó : 'kicsiny, ideiglenes, rendszerint deszkából épített kunyhószerű építmény' (Juhász-pecó, Gulyás-pecó) stb. Tájékozódás szempontjából a Pusztán nagyon jelentős az utak elhelyezkedésének és nevének ismerete. Az út utótag főként köves vagy betonozott, de legalább kiépített (magasított, melléárkolt), fontosabb jelentőségű közutak esetében használatos. Az előtag ilyenkor rendszerint az útirányt jelzi. (Aradi-út, Komlósi-út, Makói-út, Sámsoni-út, Vásárhelyi-út stb.) Előfordul azonban kisebb jelentőségű utaknál másféle előtag is. Helyjelölés (Pusztaszéli-út), a mellette álló fákról (Diófás-út, Nyárfás-út stb.), funkció- vagy helyzetjelölés {Kereszt-út, Határ-út, Bekötő-út stb.), építtetőjének, tulajdonosának megnevezése (Tsz-út, Kossuth Tsz átkötő útja, Olajosok útja stb.). A kisebb jelentőségű földút (dűlőút) is lehet néha, különösen a vásárhelyiek között út utótagú (Pósahalmi-út, Hármashatár-út, Tornyaiút stb.), gyakrabban azonban ők is, az orosháziak pedig szinte kivétel nélkül a dűlő utótagot használják ilyenkor. Tulajdonképpen tapadásos névátvitel történt ebben az esetben is. A dűlőút üsszetetelebol elmaradt az út utótag, s a dűlő jelentése már önmagában 'út'. A dűlő előtagja gyakran utal annak méretére, alakjára, formájára, funkciójára. (Kis-dűlő, Keresztdűlő, Far-dűlő, mert a földek összetalálkozásánál, a tanyák mögött húzódik, Tört-dűlő, Határ-dűlő, Bekötő-dűlő, Vak-dűlő, mert nem két utat köt össze, hanem vége szakad egy bizonyos távolság után stb.) Sokszor az út mellett levő jelentősebb épület az előtag. (Iskoladűlő, Malom-dűlő stb.) Természetesen kiegészülhet ez a köznévi előtag jelzőjével, ami rendszerint tulajdonnév (Farsang-malom-dűlő, Vörösborcsa-iskola-dűlő stb.). Tulajdonképpen ugyanez az elnevezési indíték alkotta a következő névtípust, amely szerint egyik jellegzetes tanyáról kapta a nevét az út. Ilyenkor azonban a tanya~ tanyája közszó mindig elmarad a névből, s csupán a személynévé-dűlő alkotja a nevet. (Füvesi-dűlő, Elek-dűlő, Kokovaidülő, Ilovszky-dűlő, Zalai-dűlő stb.) Ez a névalkotási mód az orosháziak nyelvében gyakoribb, a vásárhelyiek többször adják a dűlőút melletti egyik tanyasor nevét az útnak. (Fecskés dűlő, Csárpatelek-dűlő, Aranyadhalmi-dűlő stb.) Előfordul még a névanyagban néhány 'út', 'dűlőút' jelentésű földrajzi köznévi utótag. Ilyen a határ, amely mellől vagy szintén elmaradt az út a határút alakulatból, vagy pedig a községeket elválasztó szerepét fontosabbnak érezték, s ez került előtérbe a név keletkezésekor, tehát eleve sem szerepelt. (Békés megyei határ, Földvári határ, Gyulamezei határ stb.) Valamennyi név utat jelöl, de elválasztó határ is egyben. A bejáró valamelyik épülethez vezető földút, s a legtöbb tanyának van bejárója, de csak a hosszabbak, jelentősebbek kaptak nevet. (Tsz-bejáró, Horváth-bejáró stb.) Egyetlenegyszer fordul elő a lénia 'út' jelentésben (Ficsér-lénia). A csapás 'gyalogút' vagy 'ösvény'jelentésű, de ez a fajta út itt elég ritka. (Kispusztai-csapás, Salak-csapás stb.) A helynevek további jelentős része földterületre vonatkozó földrajzi köznévi utótagú név. A domborzati viszonyokra utal a halom, amely legföljebb néhány méter, sokszor még 78
