Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Hajdú Mihály: A Vásárhelyi-puszta helynevei - I. Történeti áttekintés

b) A tanyasorban található víznév vált az egész földterület nevévé. {Kútvölgyszék-érdülő, Sós-tó-dülő, Sásos-Bogárzó-dülő, Cinkus-dülő, Aranyad-dűlő stb.) c) A földterületen levő és nevet viselő emberi építmény nevét kapta meg a tanyasor. (Kápolna-dűlő — a benne levő templomromról, Kardoskút-dülő—valószínűleg a Kardos barma kútja névből, Nagytatársánc-dűlő — az itt található régi földvárról stb.) 2. A másik elnevezési mód a hajdan nagyobb területre vonatkozó név területi határainak leszűkítése volt. a) Adatolható faluneveknek egy tanyasornyi föld megnevezésére való leszűkítése. (Fecskés-dülő, Szőllős-dűlö. ) b) írásos forrásokban nem szereplő, csupán a népi névkincsben fönnmaradt, valószínűleg elpusztult falvakra utaló nevek fölhasználása. (Lacitelek-dűlő, Csárpatelek-dűlő stb.) Meg kell jegyezni, hogy a 2. pontba tartozó nevek által jelölt régi területek csak észak— déli irányban voltak jóval szélesebbek, kelet—nyugati irányban nem. Ebben a tekintetben az újonnan jelölt terület jóval nagyobb lett a réginél, hiszen 8—12 km hosszúságú tanyasorok megnevezésére szolgált már. A szomszédos helység mint a névadás indítéka, a hivatalos névrendszerben csak egyetlen adattal szerepel. (Mágocs-oldal-dűlő.) Kétszer pedig a természetes növénytakaró szolgált megnevezési alapul. (Barackos-dűlő, Pecércéshát-dűlő.) Ezeknek azonban minden bizonnyal volt népi névelőzménye, s akkor a 2. pontba tartoznak. Két régi területnevet (Kutas és Csajág) meg egy víznevet (Fehér-tó) hiába keresünk a hivatalos nevek között. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az első elnevezési módot szívesebben alkalmazta LENGYEI mérnök, s ezek helyett a nagy kiterjedésű helyeket jelölő népi nevek helyett kisebb területet jelölőket is talált. Ezt a furcsa hivatalosnév-rendszert a pusztai lakosság nem fogadta el teljes egészében. Az olvasott és a hivatalos eljárásokat jól ismerő emberek tudtak róla, saját tanyasoruknak és a szomszédos két-három tanyasornak ismerték a hivatalos nevét, de egymás között szívesebben használták az eredeti népi neveket, s a távolabbi területeket csak népi nevükön ismerték. A használt népi nevek alakja — a nyelvjárási sajátságok figyelembevételével — megegyezett a hivatalos nevekével, csak az általuk jelölt területek határa tért el attól a fönt kifejtettek szerint. Tehát a ma élő népi nevek nagyjából a hivatalos névadás előtti jelentésükkel élnek többnyire, de nem minden esetben. A Kardos-kút (1391. sz.) név eredetileg egy kutat, esetleg a környékét jelölte. A hivatalos név szerint a Kardoskút-dűlő, illetőleg tanyasor végighúzódott a Ficsér-lénia és a Templom-dűlőút északi oldalán a Pusztaszéliúttól a pusztaföldvári határig, összesen mintegy 15—16 km hosszan. A mai népi névtudatban azonban Kardoskút egyrészt jelenti az így nevezett község belterületét, másrészt a hozzá tartozó külterületet is tágabb használatban, vagyis a Sós-tói csatornától az Aradi útig, illetőleg az orosházi határtól a tótkomlósi határig terjedő 15 000 holdnyi területet. Az 1864-es hivatalos névadás szerint lett egy Aranyad-dűlő, amely az Aranyad-érről kapta a nevét, s volt egy Aranyadhalom-dűlő az előbbitől délre ötödikként párhuzamosan húzódva, mely az Aranyad-ér partján levő dombról kapta a nevét. A mai népi névtudat csak az utóbbinak az Aradi úttól a Makói útig tartó szakaszát tartja Aranyad-dűlőnek, Aranyadhalom-dűlőnék vagy csak egyszerűen Aranyadhalomnak. Ugyanis itt van valóban a névadó domb. Lehetne a példákat sorolni. Cinkus, Bogárzó, Tatársánc stb. hasonlóképpen különböző határokkal él a népi névtudatban és a hivatalos névanyagban. Igen jellemző példa még erre a Cinkus név átvitele. A Cinkus-ér a Makói úttól nyugatra volt a Fehér-tó és a Sós-tó közötti területen. A róla elnevezett Cinkus-dülő azonban kelet—nyugati irányban végigvonult az egész Pusztán, a Pusztaszéli úttól kezdődve keresztezte a Makói utat, Komlósi utat, Aradi utat, s a pusztaföldvári határig tartott. Itt, a keleti részen, az Aradi út mellett épült egy iskola amely a dűlő nevéről a Cinkusi iskola nevet kapta. Közben az eredeti névadó, a Cinkus-ér, kiszáradt, fölszántották, neve teljesen eltűnt a közhasználatból, alig emlékeznek már rá 73