Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - III. A pusztai lakosság elszakadási és önállósulási törekvése a felszabadulás előtt

orosháziak az egyházi adót a vásárhelyi vagy az orosházi egyházhoz fizessék. Az egyházi különválás terve — részben kétségkívül az orosházi egyház bíztatására — már ekkor s azután többször is fölmerült.

63 és 1926-ban a teljes elszakadással valósult meg.

64 A város területéből való kiválás érdekében 1887-ben indult az első erőteljesebb szervezkedés. Pusztai Bálint és 267 társa — valamennyien az Orosháza—Békéssámson—Makó közötti földúttól keletre lakó és orosházi illetőségű pusztai birtokosok — akik 5980 kat. hold pusztai földet tartottak tulajdonukban, a jelzett útvonaltól keletre eső, teljes pusztarész (11,339 kat. hold) Békés megyéhez csatolását és azzal együtt önálló községgé alakítását kérték.

65 Orosháza és Békés megye a törekvést erősen támogatta.

66 A korban nem ritka területszerző és adóbevétel-gyarapító szándékokon túlmenően Orosháza esetében figyelembe kell vennünk az akkor még nagyközségi jogállású település sajátos helyzetét : Orosháza húszezer lakosára mindössze húszezer holdas saját határral rendelkezett. Parasztságának javarésze, mintegy 20—25 km sugarú körben, már csak a környező helységek határában tudott közvetlen vásárlás útján földet szerezni, s ott tudott tanyát építeni.

67 Az 1887-es kezdeményezéssel szemben Vásárhely városa elsősorban történeti-közjogi érveket hangoztatott a kérdés eldöntésére illetékes belügyminiszter előtt. Kifejtette, hogy az elszakadni kívánó terület nem önálló pusztarész, hanem ősidők óta a város határának szoros részét jelentő legelőföld. A szervezkedés résztvevői csak a városi közterhektől (magasabb pótadó) akarnak megszabadulni — állította a vásárhelyi tanács. 1888-ban a belügyminiszter a kérelmet elutasította.

68 Alig nyolc év múlva, 1895-ben indult el a Puszta történetének leghevesebb elszakadási mozgalma, amelyet orosházi értelmiségi elemek kezdeményeztek és vezettek. E szervezkedés határozott és kimondott célja az volt, hogy keresztülvigyék 16 ezer kat. hold Orosházához csatolását a Puszta területéből. A pusztai lakosság elégedetlenségét kihasználva, így akartak területet szerezni a szűk határú Orosháza vezetői, nyíltan bevallva: az átcsatolással kétszeresére nőne Orosháza adóalapja.

69 A Vásárhelyi-pusztán birtokos orosházi gazdákból alakított bizottság a már érintett érvekkel részletesen indokolt beadványt juttatott el Békés megyéhez és a belügyminiszterhez, valamint az anyaváros Vásárhelyhez. Békés megye az előírásokhoz híven először „barátságos egyezkedésre" szólította föl Vásárhelyt, de a város nem volt hajlandó tárgyalásba bocsátkozni. A döntőbíró ismét a belügyminiszter lett, akit mindkét törvényhatóság népes küldöttségekkel és aprólékos okfejtésű beadványokkal próbált meggyőzni. Békés megye a lakosságért mindenre kész, demokratikus önkormányzat szerepében tetszelgett.

70 Vásárhely az említett és kétségkívül súlyos történeti-jogi érvek, mellé fölsorolta a tanyai közigazgatás és ellátás érdekében 1892 óta tett intézkedéseit. A legfontosabb és legnyomósabb indokot azonban a városi háztartás nehéz helyzetében jelölte meg: Ha a Puszta felét elveszti, közel 16 ezer forinttal csökken az adóbevétel, a tisztviselők egy részének nem tud kenyeret adni.

71 A belügyminiszter 1897-ben ismét elutasította az átcsatolási kérelmet.

72 Az 1895—97-ben fellángolt, szenvedélyességben sem szűkölködő vita után megtört 63 Orosházi Újság, 1883. március 18. M A Hódmezővásárhelyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház története. Orosháza, 1928.13. 66 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 6655/1897. alapsz. Legalább a jelzett számban és területet birtokolva éltek tehát ekkor orosházi eredetűek a Pusztán. Gyors szaporodásukat jelzi, hogy 1867ben még csak 36 orosházinak volt földje a Pusztán. (BML Orosháza ir. 1480/1867.) 66 BML Orosháza képv. test. jkv 149/1887. 87 Orosháza története. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 419-422. 68 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 6655/1897. alapsz. 69 BML Orosháza képv. test. jkv 207/1895. 70 BML Békés vm. tvh. biz. közgy. ir. 54/1896. alapsz. 71 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 76/1896. alapsz., Polgármesteri elnöki ir. 4950/1896. 72 BML Orosháza képv. test. jkv 30/1897. Orosháza néprajza. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 16. 63