Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - II. A két világháború közötti pusztai igazgatás
Az 1927. évi rendelet végrehajtásához a vásárhelyi városvezetés elegendőnek tartotta a vásárhelykutasi és a pusztaközponti addigi „közigazgatási központok" magasabb szintre emelését, szélesebb jogkörű városi közigazgatási kirendeltségekké szervezését. 40 1928 folyamán ez mindkét helyen meg is történt, 2—2 állandó tisztviselő és egy-egy altiszt kihelyezésével. Míg Kutas kirendeltségként méginkább életképesnek bizonyult, Pusztaközponton néhány év múlva célszerűbbnek látták megszüntetni a kirendeltséget 41 , majd csak 1943-ban támasztották föl újra. (Az 1921-ben kijelölt többi alacsonyabbrendű „központ" működését e két kirendeltség hatásköre csak részben módosította.) Vásárhelyhez kapcsolódik az 1927-ben elindított, végeredményben vérszegény tanyai reform másik központi intézkedése, az 1928 végén felállított és a Földművelésügyi Minisztérium közvetlen irányítása alatt 1931 végéig működő Hódmezővásárhelyi Tanyai Kirendeltség is. Ennek feladata az volt, hogy Csanád—Csongrád megyék, Szeged és Vásárhely törvényhatósági városok területén a tanyai gazdálkodás színvonalát javítani segítse. Rövid fennállása alatt kevés eredményt tudott felmutatni, takarékossági okokból szüntették meg. 42 A húszas évek végén hozott tanyai közigazgatási intézkedéseket a következményeiben 1935-ig elhúzódó gazdasági válság időszaka alatt Vásárhelyen sem követték újabbak. A tanyai igazgatás kérdése változatlanul a napirenden maradt országosan is, hiszen a jó alapelvekből kevés valósult meg. Az 1933 májusában tartott szegedi tanyakongresszuson csak a korábbi terveket tudták megerősíteni a résztvevők. A közigazgatási ellátás és szervezés dolgában az illetékes előadó elegendőnek vélte a kirendeltségek számának további gyarapítását, s élesen szembehelyezkedett a községgé alakítási tervekkel. 43 A tanyai-pusztai lakosság tájékozottabb része Vásárhelyen is elégedetlenül szemlélte a „hivatal", a városvezetés tehetetlenségét. A Puszta egyik íróvá lett tanítója így summázta a pusztaiak véleményét: „...az ezen a téren beígért könnyítések, reformok jobbára még mindig csak ígéretek", a közigazgatás „kullog a leghátrább az élet tempója mögött. 44 A Puszta népe az olvasókörök útján terjesztette elő különböző jogos igényeit á városvezetéshez. A legtöbb panasz a járlatírásra és a postai kézbesítésre vonatkozott. 45 Azt, hogy a harmincas években a Puszta közigazgatásában semmiféle előrelépés nem történt (sőt : Pusztaközponton éppen visszafejlődés volt), elsősorban és közvetlenül a városvezetés, más oldalról viszont a kötelező előírástól húzódozó kormányzat bűnéül róhatjuk föl. A magyar közigazgatás általános reformját célzó és 1930-ban indult munkálatok keretében, az 1927. évi rendelet szellemében, az igazgatás szervezésének legjobb hazai szakemberei kész tervekkel rendelkeztek a külterületi igazgatás átalakítására. A tervek előkészítése során Vásárhely határában, így a Pusztán is, értékes vizsgálatokat végeztek. 46 Az adatgyűjtések eredményeként véglegesítették a központi kormányszervek a tanyai-pusztai 40 CSML Hmv. Tvh. biz. közgy. jkv 278 és 342/1927. Kihágási, községi bíráskodási ügyekben, hatósági bizonyítványok kiadásában stb. I. fokú hatósági jogkört kaptak a kirendeltségek. A pusztaközponti írnok heti egy napot köteles volt Tatársáncon tölteni. 41 Simonffy Ferenc: i. m. 48. 42 Gesztelyi Nagy László: Küzdelem az Alföld jövőjéért. Beszámoló a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara másfél évtizedes munkájáról (1922—1937). Kecskemét, 1937. (A Duna— —Tisza közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai 31.) 122—126.; Schneider Miklós: Adalék a tanyai közigazgatás megszervezésének történetéhez. (A Földművelésügyi Minisztérium hódmezővásárhelyi tanyai kirendeltségének létrehozása.) Levéltári Szemle, 1965. (11.) 2. sz. 115—121.; Hencz Aurél: i. m. 396. 43 A tanyavilág kívánságai. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara szegedi tanyakongresszusának naplója. Kecskemét, 1933. (A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara kiadványai 20.) 19—26. Az illetékes előadó Csergő Károly, Csongrád megye alispánja volt. 44 SimándiBéla: A mai puszta. Újpest, 1938. 15, 100. 45 Az Aranyadhalmi Kisgazda—Polgári Olvasókör jkv 1928. január 12, 1934. november 25,. 1938. október 30, 1941. november 30. (Szántó Kovács Múzeum, Orosháza) 46 A felmérés eredeti anyagának összegzése: CSML Hmv. Tanácsi ír. II. 196/1935. alapsz. Főbb adatait számszerűen és térképeken is közli: A tanyai közigazgatás rendezése. Szerk.: Alsó 57
