Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - II. A két világháború közötti pusztai igazgatás
ság régóta hangoztatott, jogos kéréseiből, részint az ügykörök töredékének decentralizálása, más oldalról pedig a „központok" szaporítása, könnyebb elérhetősége révén. Mindezt azonban a legolcsóbb és legtakarékosabb módon oldotta meg a város: Csak Kutason és Pusztaközponton tartott alacsonyabb beosztású tisztviselőt, a többi „központban" — igen szerény díjazás mellett — a tanyai tanítókra bízta a közigazgatási ügyvitelt, beleértve a járlatírást is. 32 A városi apparátusnak ezek a kinyújtott csápjai még ebben a formában is hasznosnak bizonyultak, de kevés volt belőlük. 1924-ben ezt látva a szociáldemokrata ellenzéki törvényhatósági bizottsági tagok további 8—10 tanyaközpont szervezését javasolták. A közgyűlés úgy határozott, hogy a törvényes rendezést a belügyminisztertől várja. 33 Vásárhely — bár a trianoni Magyarország mindössze tíz törvényhatósági városának egyike volt — a húszas— harmincas években még az első világháború előttinél is súlyosabb fenntartási gondokkal küzdött 34 , így minden létszámfejlesztést vagy más megoldást, ami anyagi kihatásokkal járt, kerülni igyekezett. Az 1921-ben felvázolt tervek közül 1927 elején végre megvalósult négy külterületi telefonállomás, köztük egy a kutasi, egy pedig a pusztaközponti orvosi lakásnál. 35 A Puszta helyhatósági igazgatásának fejlődése és a Puszta további sorsát illető elképzelések szempontjából is jelentősnek kell tartanunk — mint elvi alapvetést — az 1927-ben született, általános jellegű belügyminiszteri intézkedést a tanyai közigazgatás megjavítása ügyében. Az év májusában, Gesztelyi Nagy László összeállításában, igen reális és hozzáértő, a tanyavilág érdekében mielőbbi cselekvést kívánó javaslatokat vitattak meg a tanyás törvényhatóságok közigazgatási vezetői, 36 majd július 1-én megjelent a 33.307/1927. III. BM. számú körrendelet. 37 A belügyminiszter lényegében a Gesztelyi Nagy által megfogalmazott elképzeléseket kívánta megvalósítani. Kötelezte a törvényhatóságokat a tanyakérdés megvizsgálására és ezzel kapcsolatos fejlesztési terveik kidolgozására. Az előremutató elgondolások a nagyobb tanyás települések ellenállásán szenvedtek hajótörést. 38 A tényleges intézkedéseket a megyéktől és a törvényhatósági városoktól várta a belügyminiszter, figyelmeztetve őket: ne legyenek szűkkeblűek, vállaljanak áldozatokat a tanyavilág fejlődése érdekében, tegyék félre partikuláris érdekeiket. 39 A rendeletet, felhasználva a helyi Gazdasági Egyesület véleménygyűjtését, Vásárhely közgyűlése is megtárgyalta, de nem vizsgálta felül addig követett tanyapolitikáját. így — mint látni fogjuk — a leirat szándékait csak kis részben valósította meg. A rendelet szelleme szerint ugyanis Vásárhely javasolhatta volna legalább Vásárhelykutas, esetleg Kardoskút önálló községgé alakítását, egyes területrészek elcsatolását, szaporíthatta volna a külterületi kirendeltségeket, s azokhoz a belső létszám rovására több tisztviselőt állíthatott volna be, költségvetése egy külön részét is a tanyavilágra fordíthatta volna. Az adott viszonyok között igen jó irányú rendelethez képest a harmincas évek tanyai reformtörekvései sem hoztak jelentős többletet a kormánykörök s a hozzájuk közelállók körében. Több célkitűzése a felszabadulás utáni intézkedésekkel valósult meg. 82 Simonffy Ferenc: i. m. 44—46. 83 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 3035-1924. alapsz. 34 Vö. Sárkány Béla: Mezőgazdasági városaink elesettségének okai. Kecskemét, 1928. — Jellemző, hogy Vásárhely 1936-os költségvetési kiadásainak 54%-át emésztették föl a tisztviselői-alkalmazotti fizetések és a nyugdíjhozzájárulás. (Vö. Fejérváry József: Hódmezővásárhely. In: Vármegyei szociográfiák. Csongrád vármegye. S. a. rend.: Csíkvári Antal. Bp. 1938. 31.) 1944-ben 125%-os volt a vásárhelyi pótadó. 35 Hmv. polgármesterének évi jel. 1926-ról. Hmv. 1927. 17. Ua. 1927-ről. Hmv. 1928. 9—10. 36 BML Békés vm. főisp. ált. ir. 322/1927. 37 BML Békés vm. főisp. ált. ir. 601/1927. Közli: Gesztelyi Nagy László: Magyar tanya. 2. kiad. Kalocsa, 1928. 250—258. 38 Benisch Artúr: A tanyaközségek kérdése. Magyar Szemle, 1929. (VI. k.) 137—138. 39 Gesztelyi Nagy László: i. m. 259. 56
