Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Munkatársak életrajzai

mint lovas nemzetőr részt vett a szabadságharcban is. Sokat beszélt, mesélt róla. így F. S. emlékezete az öregbátyján keresztül visszanyúlik egészen a múlt századközepéig. 1913-ban vonult be katonának a 8. honvéd gyalogezredbe, Lúgosra. Ott érte a világháború. 1916-ban nősült. 1918-ban szabadult meg a katonaságtól. 1922-ig apjával közösen gazdálkodtak, utána önállóan gazdálkodott 42 kat. holdon, később pedig a családok között szétosztotta, neki 15 hold maradt, amelyen 1960-ig gazdálkodott. Ekkor belépett az orosházi Szabadság Termelőszövetkezetbe. 70 éves korában az orosházi evangélikus egyház harangozója. Ott 7 évig szolgált. A két helyen összesen 10 évét dolgozott és tsz-nyugdíjas lett. Annak idején igyekezett korszerűen gazdálkodni, felesége rengeteg gyöntyúkot tartott (gyöngytyúkos Fekete). A gazdálkodás mellett világéletében érdekelték a történelmi események. Összeállította a Fekete-család családfáját. Háromszor kereste fel Zombát, ahonnan az ősei származtak. Téglát is hozott a zombai imaház alapjából, melyet a kardoskúti ev. templomban helyezett el. Élete vége felé megírta az önéletrajzát, amely a Gyulai Levéltárba került. Galli Bálint A Vásárhelyi-pusztán született 1894-ben. Egy osztályt a fehértói iskolában járt,, kettőt pedig Mokrinban (Torontál m.), mert szülei oda költöztek. 10 év múlva ismét a Pusztára kerültek. Szülei 10 kat. hold földön gazdálkodtak. 12 kat. holdat árendáltak hozzá. 1913ban nősült meg. 1936-ban az apja, s 1946-ban az anyja is meghalt, s ekkor az 5 testvértől megvette a tanyát és 5 kat. hold földön gazdálkodott. 1934-ben meghalt az első felesége és 1935 ben nősült másodjára. Baranyai Juliannát vette el, akivel jelenleg is él. Mindkét családból 2—2 gyermeke született. 1940-ig kocsija, lova volt, azóta anélkül gazdálkodik. A fogat eladása után csak birkával foglalkozik, mert a tanyát gyöp veszi körül. A nagyapja, apja is juhász volt, s ő is 20 éves koráig juhászkodott. Volt idő, amikor 40 anyabirkája is volt. Olasz Ernő A Vásárhelyi-pusztán született 1891-ben. A tóparti iskolában végezte az elemi iskola 4 osztályát. Majd szülei 14 kisholdas gazdaságában dolgozott. 8—10 holdas árendásföldet fogtak hozzá, hogy a 4 fiúgyerek munkaerejét ki tudják használni. 1922-ben nősült. Miután ekkor már sem az anyja, sem az apja nem élt, önállóan gazdálkodott a legöregebb fiútestvértől kifogott 6 kishold földjén. Mindig fogott hozzá haszonbéres földet. A felesége is 3 holdat hozott, s így ismét 6 hold saját földön gazdálkodott. 10—14 birkája volt, azt tartotta a legjobb, legkifizetőbb jószágnak. Értett is hozzá. Életéhez hozzátartoztak a birkák. Nélkülük el sem tudná képzelni az életét. Igaz, élete végén a lakásviszonyok következtében el kellett adni a kost és az 5 anyabirkát Galli Bálintnak. Bekerültek lakni Pusztaközpontba, de nem is érzi jól magát. 576