Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A tudomány a Pusztáról - Péczely György: A Puszta éghajlata
7 hónapban fordult elő 0—1 mm-es minimális csapadékmennyiség, tehát teljes szárazság. Éghajlatunkon a nyári félévben a 20 mm-nél kisebb havi csapadékot már aszálynak tekinthetjük, ez szerint áprilisban az évek 16. májusban 1, júniusban 4, júliusban 13, augusztusban 19, szeptemberben 19 százalékában várható területünkön ilyen kevés eső. Táblázatunkból az is kitűnik — egybehangzóan a csapadék havi atlagaival —, hogy május—június során számíthatunk legnagyobb biztonsággal kielégítő mennyiségű esőre. Például a 80 mm-t meghaladó havi csapadék valószínűsége májusban 28, júniusban 34 százalék. Az évi csapadékösszegek bizonytalanságára élesen rávilágít az a tény, hogy a legcsapadékosabb évben háromszor annyi csapadék hullott, mint a legszárazabb évben. Tekintve, hogy éghajlatunkon a száraz és csapadékos évek általában csoportosan, egymás után jelentkeznek, az aszályos és bő csapadékú esztendők halmozódása a táj vízellátottsági jellegében egymástól élesen eltérő típusú éveket hoz létre. Ez a jelenség a Pusztára különösen jellemző. A kevés téli csapadék és a fagyos időszak viszonylagos rövidsége miatt a Vásárhelyipuszta hazánk hóban legszegényebb tájaihoz tartozik. A hóviszonyokat Orosháza megfigyelései alapján a XI. táblázatban mutatjuk be. XI. táblázat A hótakaró éghajlati jellemszámai Orosházán : Hótakarós napok Telente előforduló legnagyobb hóvastagság Legkevesebb Átlagos Legtöbb Átlagos Maximum 0 33 83 18 cm 56 cm Telente átlagosan egy hónapig borítja hó a tájat, ám előfordult már olyan enyhe tél is, hogy egyáltalán nem alakult ki hótakaró, különösen zord teleinken pedig közel három hónapig is megmaradhat a hóréteg. Szembetűnő a hóréteg csekély vastagsága, a telente előforduló legvastagabb hótakaró átlagosan még a 20 cm-t sem éri el, s csak kivételesen fordul elő igazán vastag, 50 cm-t meghaladó hóréteg. A legkorábbi hótakarót november 11-én, a legkésőbbit április 2-án jegyezték föl. Megjegyezzük, hogy a legkorábbi és legkésőbbi hótakaró kialakulása annyi apró, véletlenszerűen ható októl függ, hogy dátumaiban már kis területen belül is jelentős eltérések mutatkozhatnak. így például Hódmezővásárhelyen már október 24-én előfordult hótakaró, s a legkésőbbi hótakarós napot április 19-én figyelték meg. A hóban szegény tél miatt elég gyakori ezen a vidéken a hótakaró nélküli kemény fagy, amely az őszi vetéseket érzékenyen károsítja. Telente átlagosan 5 olyan napra kell számítani, amikor nincsen hótakaró, vagy vastagsága jelentéktelenül csekély és ugyanakkor —10 foknál keményebb fagy lép fel. Szélső esetben (Orosháza megfigyelései szerint) azonban előfordulhat olyan tél is, amikor 18 napon át vannak kitéve a vetések vastag hótakaró védőhatása nélkül erős fagynak. Ez a hátrányos éghajlati adottság elég gyakori fagykárokat idéz elő őszi vetéseinknél. Röviden összegezve a Vásárhelyi-puszta éghajlatának legmarkánsabb jellemvonásait, a következőket állapíthatjuk meg: Hőmérsékletére és csapadékára a szélsőségességre való hajlam, erős évi hőmérsékletingás, mérsékelten hideg tél és kimondottan forró nyár jellemző. Tipikus sajátossága a derült, napfényben gazdag nyárutó és őszelő. A száraz alapjelleg mellett viszonylag kedvező csa3 33
