Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A gyermek és az iskola - Népi játékok

felé, mint ahogy bement. Ha rálépett egy vonalra, vagy kilépett, akkor újra járta azt az osztályt, de csak akkor, amikor rákerült a sor. Egy játszó addig járta az iskolát, míg „benn nem veszett". Amikor visszaérkezett az első osztályba, fél lábon állva felvette a cserepet. Ha ebből szerencsésen kiugrott, akkor kijárta az első osztályt. Utána a második osztályba dobással kezdett, s így tovább. Ha a nyolc osztályt kijárta a játszó, akkor a nyolcadik osztálynál kezdte újra járni az iskolát. Ez már a gimnázium volt. A gimnáziumot az iskola túlsó felénél kezdték. Ha a játszó a gimnáziumot is kijárta, akkor házat dobott. Az iskola kezdő felénél háttal állt az iskolának. Feje felett hátradobta a cserepet. Amelyik osztályba esett, az lett az ő háza. Ezt valamivel megjelölték. Ebbe másnak sem dobni, sem lépni nem volt szabad. Ő pedig abba az osztályba két lábbal léphetett. Háromszor dobott házat. Ha a cserép a vonalra, vagy az osztályon kívül esett, akkor nem kapott házat. A sántaiskola egy változata: Cseréppel rajzoltak egy téglalapot. Nyolc részre osztották. Minden osztályba dobtak. Páros lábbal ugráltak, vagyis minden ugráskor két osztályba ugrottak egyszerre, de egy osztályba csak egy lábbal ugorhattak. Végigugrálták az osztályokat, s azután visszafelé ugrálva vették fel a bedobott cserepet. Mikor kijárták az iskolát, akkor rúgtak. A játszó beledobta a cserepet az első osztályba. Fél lábbal beleugrott az első osztályba, s az ugró lábbal a cserepet átrúgta a VIII. osztályba, onnan pedig az alatta levő osztályokba (VI., IV., П.). Ha a cserép a vonalra került vagy egy osztállyal tovább jutott, akkor a játszó „bentveszett". Azt az osztályt újrajárta. Kockázás: A lányok nagyon szerettek kockázni. Egy nyakravaló kendőt terítettek a földre. Két kislány leült a kendő szélére, egymással szemben. Jó feszesre kihúzták a kendőt. A játék előtt megállapodtak, hogy hányat játszanak. Rendszerint tízben egyeztek meg. A kezdéskor az első játékos bal kezében öt golyó volt. Ebből a másik kezével elvett kettőt : az egyiket a kendőre rette, a másikat jó magasra feldobta. Mialatt a golyó felfele repült, a jobb kezével a kendőn fekvő golyót felkapta, s a levegőből lefele zuhanó golyót pedig igyekezett elkapni. Azután mind a két golyót a kendőre tette, s ismét vett ki egy golyót a bal kezéből. Azt is feldobta, s most már két golyót kellett a kendőről felkapnia, s a levegőben levőt pedig elkapnia. Ha nem sikerült, akkor bennveszëtt, s egy golyót fizetett. Ha a kendőről sikerült a négy golyót felkapni, s a levegőből az ötödiket, akkor mind az ötöt feldobtaés mind az ötöt el kellett kapni. Ha sikerült, akkor egy golyót letett a kendőre, s négyet dobott fel és kapott el. Azután hármat és így tovább. Ha az utolsó golyót is elkapta, akkor nem vesztett. Aki a tíz játszmából többet nyert, az kapta el az elbukott golyókat. 440