Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Együtt élünk - Élet az olvasókörökben - I. A körök születése

különösen, ha iszósok (italosok) voltak. Azért is fizettek nekik, hogy majd jobban iparkodnak, ha valamit visznek hozzájuk. Máskor meg a mester fizetett a gazdáknak. Ha sürgős volt a munka, a munkáltató vitt egy kis italt, hogy a munka jobban haladjon. Ëlet az olvasókörökben I. A körök születése A Pusztán élő emberek kulturális élete az olvasókörökben zajlott. Az iskolákon kívül a körök elégítették ki a tanyavilág lakosságának szellemi szükségletét. Szerepét, hatását még eddig nem mérték fel jelentőségének megfelelően.

1 Fejezetünk néprajzi szemlélettel igyekszik az olvasókörök életét vázlatosan bemutatni. A vásárhelyi pusztán 14 olvasókör működött. Barackosi Olvasókör (1884), Pecercésháti Olvasókör (1892), Csajági Olvasókör (1925), Sóstóparti Olvasókör, Kakasszéki Olvasókör (1925), Pusztakutasi Olvasókör (1892), Pósahalmi Olvasókör (1927), Pusztafeketehalmi Olvasókör (1890), Mágocsoldali Olvasókör (1903), Fecskésparti Olvasókör (1901), Cinkusi Olvasókör (1928), Tatársánci Olvasókör (1907), Aranyadhalmi Olvasókör (1927) és Kardoskúti Olvasókör (1896). Az olvasókörök hivatalos neve legtöbbször eltér a nép által használt elnevezéstől. A mindennapi életben olvasókör, kör elnevezés járta. Legtöbb kör az iskola mellé épült. Ez természetes is, hiszen a két kulturális intézmény kiegészítette egymást. Legtöbb helyen a pusztai tanító szívesen és eredményesen vett részt a kör életében, sok esetben a vezetésében is. Az olvasókörök legtöbbször könnyebben megközelíthető helyen: főbb útvonal, közlekedési csomópont stb. mellett, vagy annak közelében épültek. Szám szerint majdnem ugyanannyi került malom, állomás, vagy vasúti megálló mellé. A régebbi körök egy része szélmalmok mellé épültek. Ilyenek voltak: a Sóstóparti- a Pósahalmi- és a Pusztakutasi Olvasókörök. A később keletkezett körök közül nem egy, motormalom mellé került, mint a Tatársánci, és a Cinkusi Olvasókör. Sokszor öt-hat őrlető összeverődött s míg várakozniuk kellett, bementek a körbe újságot olvasni, vagy egyet biliárdozni. A Mágocsoldali Olvasókör helyének kiszemelésére a régebbi közlekedési hálózat ismerete ad magyarázatot. A Mágocsoldali kövesút 1910-ben épült, addig a nagymágocsi uradalmat kisvonat (lóré) kötötte össze a kakasszéki uradalommal. A lóvékat ló húzta. A Mágocsoldali megálló közelében épült az olvasókör, egy másik megállóhely közelében pedig az iskola. A kövesút megépítése után a kisvonat megszűnt, a sínvasakat is felszedték. Néhány kör helyét több szerencsés tényező határozta meg. A Barackosi Olvasókör például a Sámsoni út menti iskola mellé került, közel a pusztaközponti útkereszteződéshez. A Pósahalmi Olvasókör amellett, hogy szélmalom közelébe épült, a Körösztut mellett feküdt, a Kakasszéki-ér partján. Csak ott lehet az Éren átkelni. Még előnyösebb helyzete volt a Pusztakutasi Olvasókörnek, amelyet Szabó-malmi körnek is hívtak. A szélmalom közelében épült, közel volt az országúthoz és a vasúti megállóhoz. Ráadásul a malom szomszédságában bognár- és kovácsműhely is működött. Sőt a malom melletti lakóház egyik szobájában vegyeskereskedés is nyílt. Szerencsés helyre került a Kardoskúti Olvasókör is. Igaz, megalakulásakor a Komlósi útparton a vasútállomáson kívül csak egy bolt volt, de később bognár-, kovács- és cipészműhely is épült a közelében. Az Aranyadhalmi Olvasókör viszont magányosan állt Hódmezővásárhelyen és Békéssámson sokszor járhatatlan határútja mellett. Az olvasókörök egy része a századforduló előtt, néhány közvetlenül a századforduló után épült, négy kör pedig az 1920-as évek közepén keletkezett. Az első olvasókör a barac1 Hajdú Géza: Hódmezővásárhelyi Olvasókörök és egyéb közművelődési egyesületek, különös tekintettel a könyvtári tevékenységükre, 1969. Kézirat a Csongrád Megyei Könyvtárban. 381