Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A tudomány a Pusztáról - Szabó István: A Puszta talaja - II. A Maros hordalék kúpja - III. A Vásárhelyi-puszta talajtípusai

П. A Maros hordalékkúpja A táj löszhát elnevezése utal a Maros talajkialakító tevékenységére. A hordalékkúp anyaga kavics, kavicsos homok, homok, sok agyag és iszap. A legjellemzőbb felszíni üledék a pleisztocén végén és a holocén elején kialakult lösz. Többségében löszös iszap ; a típusos lösz kisebb, az alföldi és az infúziós lösz jelentősebb mennyiségben fordul elő. Különböző változataikon a Vásárhelyi-puszta területén sokféle talajtípus alakult ki. Homokos, iszapos és agyagos változata közül az iszapos az uralkodó, amin túlnyomórészt réti csernozjomok és alföldi mészlepedékes csernozjomok, a mélyebben fekvő agyagos löszös üledéken réti és szikes talajok képződtek. A homokosabb fajtán az alföldi mészlepedékes csernozjomok változatai alakultak ki. Mi okozza, hogy a Puszta földje ilyen változatos? — A folyóvíz a nagyobb átmérőjű részekből álló hordalékot hamarabb elteríti, míg a finomabbat tovább szállítja. A legfinomabb szemcsékből álló rétegek a hordalékkúp északi és nyugati szélein vízzáróként működnek. Ezért a talajvíz a hordalékkúp magasabb, központibb részein, a jó vízvezetőképességű helyeken megemelkedik. E sajátos vízrendszer befolyása alatt levő területeken a csernozjomok hidromorf tényezők hatására jöttek létre. A Maros hordalékkúpja több részre osztható. Talajaik eltérőek. Orosháza és környéke három nagy részterület találkozásánál fekszik: A hordalékkúp központi részének határa az Elek—Újkígyós—Orosháza—Földeák— Makó vonal. Nagyobbrészt réti csernozjomok, de mészlepedékes csernozjomok. réti szolonyecek és sztyeppesedő réti szolonyecek is. Az északkeleti szárnyat Orosháza—Kondoros—Gyoma—Mezőberény íve határolja. Mészlepedékes csernozjom és réti szolonyec talajok borítják. A nyugati szárny Gyoma—Orosháza—Földeák—Hódmezővásárhely—Szentes—Szarvas vonalától a Tisza és a Körösök felé húzódik. A kialakult talajok legnagyobb része a szikesedési folyamatokkal van kapcsolatban. A hordalékkúp negyedik része már tőlünk távoleső terület : a Hármas-Körös süllyedőkének déli előtere. Kardoskút területének nagyobb része, az orosházi határhoz csatlakozó és a makói úttól nyugatra levő területek kivételével a hordalékkúp központi részéhez tartozik. Az Orosházával határos részek talajára a hordalékkúp északkeleti szárnyára elmondottak érvényesek. A Belső-pusztán a nyugati szárny talajait találjuk. III. A Vásárhelyi-puszta talajtípusai A Vásárhelyi-puszta a Maros, a Tisza és a Körösök által közbezárt békés—csanádi löszhát 5000km

2-es területének kis része. Mélyföldtani szerkezetére jellemző, hogy a lesüllyedt alaphegységet, ami az Erdélyi Szigethegység nyúlványa, pannonkori tengeri üledék fedi. Felszínének kialakításában az Ős-Maros hordalékfelhalmozó tevékenységének volt legnagyobb szerepe. Az ősfolyó északnyugat felé haladva, a pleisztocénben alakította ki későbbi folyását és a terület domborzati, vízrajzi viszonyait meghatározó hordalékkúpját. A Vásárhelyi-puszta jellegzetes alföldi táj. Szántók, szikes legelők váltakoznak. A síkságot elhagyott vízfolyások (erek, laposok), valamint halmok, partok teszik kissé változatossá. A Puszta nagyobb részén jó minőségű szántók vannak. Másutt viszont megtaláljuk 18