Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - II. A tanya helyiségei és berendezésük - 3. A kamra

A konyha berendezéseinek változását nyomon követhetjük Cinkuson a Szemenyei Sándor-féle tanya konyhájáról készített vázlatrajzról is — amelyet a cinkusi iskola egyik tanulója, Szemenyei Lajos készített — amely az 1930-as állapotokat tünteti fel. Az 1923-ban épített tanya zártkéményes, melynek konyhájában középen, a sparhet háta van a konyha falához ragasztva. A sparhet a konyha közepén lévő keskeny ablak mellé került. A katlan megmaradt a kemence közelében. A konyha közepén hosszában helyezték el az asztalt, körülötte négy székkel. A konyha kamra felőli fala mellett középen foglal helyet egy szekrény, közelében egy szék áll, az udvari fal mellett a sarokban egy ágy helyezkedik el. Varga Rozália a pusztafeketehalmi iskola tanulójának vázlatrajza (az Orosházi Múzeumban) pontosan tájékoztat bennünket Varga József feketehalmi tanyájában a mai konyha berendezéséről. Ez a rajz is mutatja, hogy az újabb építésű tanyában a tűzhely véglegesen elkerült a kemence szája közeléből a konyha hátsó fala mellé, legtöbbször hosszában a falhoz ragasztva, de mindig az ablak közelébe. A kemence szájával szemben lévő fal mellett áll az asztal szorosan a falhoz téve, négy székkel. Ugyanazon fal mellett, de a szobaajtóval szemben foglal helyet a kaszli. A kemence szája mellett, a szobaajtó közelében van a mosdótál a mosdószékkel. A két ajtó között pedig a láda áll. 3. A kamra A kamra sok esetben nagyobb volt a konyhánál. Ajtaja legtöbbször a konyhából, ritkábban az udvarról nyílt.

7 Bútorzata még a konyháénál is egyszerűbb. A kevés felszerelési tárgy elhelyezése viszont nagy változatosságot mutat s célszerűnek látszik néhány tipikus kamrát részletesebben bemutatni. Olasz Ernő kamrája is nagyobb, mint a konyha. A kamra udvar felőli sarkában a végfal mellett zárt padlásfeljáró van. A konyha felőli falon, a sarokban falba vert nagy faszögeken tartották a lószerszámokat, a köteleket. A lószerszámok alatt volt a vasaskatuja, az apró szerszámok, csavarok, stb. helye. Ugyanezen fal mellett állt a tulipántos láda. Olasz Ernő anyja aki Szilády lány volt — örökölte. (A Sziládyak sokáig tartották a nemességet.) Amikor a láda a nagymamával együtt a tanyába került, még jó állapotban volt. Az ő idejében a szobában, az ágy végénél állott. A nagymama a felnyitható tetéj alatti fiókban tartotta a pénzét. Olasz Istvanné 1905-ben örökölte a ládát, de ő már nem írta bele a nevét. Amikor a ládát Olasz Ernő örökölte, közel százéves volt. Egyenesen a kamrába került. „Épkézláb vót, mi nyüttük el, mer benne hortuk a malacokat a piacra" — mondta Olasz Ernő. Abba öntötték a morzsolt kukoricát. A teteje már nincs meg, egyszer a birkahodály kinyíló falát horteten azzal „fotózták" be. A tulipántos láda mellett a ferslók állott. Téglákon és két gerendán feküdt, hogy ne legyen nyirkos a feneke és a macska alájárjon. Sokkal nagyobb volt, mint a tulipántos láda. Búzát tartottak benne, 5 mázsa fért bele. A búza szabadon volt, a tetéj nem mindig került rá. Ha nem volt kéznél a tető, pokróccal takarták le, hogy ne lepje a por. Aratás után a kaszát levették a nyeléről, száraz rongyba csavarták és a nyél mellé tették a láda melletti sarokba. A hátsó fal mellett volt a hosszú ácok. Vályogból rakott, tapasztott talpakra széles és vastag deszkát fektettek. Ha a ládába nem fért a búza, zsákokba szedték és az ácokra került. A lisztes-korpás, disznódarás zsák is rajta állt. A zsákok felett a szellödző (keskeny nyílás a falban) volt. Télen rossz rongyba szalmát tekertek, azzal bedugták, hogy ne legyen cuggos a kamra. 7 Szenti Tibor vizsgálatai alapján tudjuk, hogy Kopáncson 100 tanya közül 77 tanyában a konyhából lehet a kamrába jutni, míg 23 tanyában a kamrának az udvarról volt a bejárata. {Szenti Tibor: i.m. 136.) 16* 243