Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - II. A tanya helyiségei és berendezésük - 2. A konyha - b) A kaminos konyha - c) A zártkéményes melegkonyha

b) A kamínos konyha A szabadkéményeket az első világháború után egymás után lepadlásolták s átalakították kantinosra. A legutolsó szabadkéményt az 1960-as években bontották le. A kamin nem más, mint elfalazott, levélajtóval lezárt, kéményalja. Ezzel a hidegkonyhából melegkonyha lett. A pitvart ekkor kezdték konyhának hívni, amely végül is kiszorította előbbi nevét. Ezután többet, hosszabb ideig tartózkodtak a konyhában s a bútorok is szaporodtak benne. Kezdetben a szobából kimustrált bútorok kerültek bele. Az összehasonlítás kedvéért a tanulmányozott konyhák közül ismét Olasz Ernő konyháját mutatjuk be, amely a kamínoskonyha egyik típusának is tekinthető. A szabadkéményt az 1930-as évben bontották le. Az átalakítása során mindkét katlant elbontották. A szabadkémény boltozatát is szétszedték, kisebbet raktak s a téglakémény szűkebb lett. A kemence jobban égett, „Nem lűt ki! Jó cugja volt." Olasz Ernő a kamin melletti sarokban berakott sparhetet készített sütővel. Cső helyett a kamin felőli sarkot képezte ki füstelvezetőnek. A konyha közepén állott egy asztalszék : „Töhető-vöhető", ahogy Olasz Ernő mondta. Könnyen tették ide-oda. A teteje széles deszkából állt, négy egyenes lábbal és vísszintes merevítővel. Festetlen. Mellette volt a hosszúszék vagy másképpen mosószék, melynek vastag deszkaülőkéje és négy terpeszkedő lába volt. Erre került mosáskor a mosóteknő, de ülésre is használták. Ha az asztal mellé két karszéket és két kisszéket tettek, akkor a mosószék a konyha udvari fala mellé került. A kamin és a szobaajtó között volt a helye a mosdószéknek, rajta zománclavórral. A jó emlékezőtehetséggel megáldott Olasz Ernő sem tudta megmondani, hogy a kaszni mikor került ki a szobából. Elkopott: „Ott mögtöszi!" A kamínajtóval szemben, a konyhának a kamra felőli fala mellett állt. Háromfiókos, két-két fehér porcelán gombbal. Lábai profiláltak, széleire és a felső részére díszítést esztergáltak. Festése kopott. A felső fiókban kés, villa, kanálféle van. A középsőbe gyűjtik a csomagolópapírt, staniszlikat, (papír zacskókat) s újságpapírt csomagolásra és tűzgyújtásra. Az alsó fiókban nevelik már évek óta a gyöngycsirkét. Amikor kicsik, a fiók a konyhában van, amint azonban az idő engedi, a ház elé, az eresz alá viszik csirkéstől. Télen padig a kutya foglalja el. Egy rossz kabátot vetnek bele. Tetejére nagyobb tárgyak: zománcos edények, paprika, só cukor, ecet és vasaló kerül. A kamra felőli falban van a falkaszni. Levélajtója fából készült, ráfordítóval. Három széles polca van. Ezeket néha fiókoknak is mondják. „Ott van a falkaszni első fiókgyán!" Amihez legtöbbször nyúlnak, azt teszik legfölül. Tányérok, üvegpoharak kerültek oda. Lejjebb a zománcos edényeket találjuk. Legalul a cipőpucoló eszközöknek van a helyük. Ha nincs sok egér, akkor a kenyeret is a középső polcon tartják. A tejes edényt is oda teszik. A konyhaajtó mögött állott télen a savanyúságos kanta. Abba tették el a „högyöspaprikát", uborkát. Volt ott három ilyen kanta is. A két ajtó közötti sarokban a falon cigányfogas van, elhasznált ruhák csüngnek rajta. A falon párszürő szita függ, falba vert krajcáros szögön (kovácsolt, hajdanában egy krajcár volt darabja). A konyha egyik szabad helyén állt a kantaálló, tetején edényekkel. c) A zártkéményes melegkonyha A századfordulótól kezdve a zártkéményes melegkonyha a jellemző. A Pusztán a század elején a legtöbb tanyában kamínos konyha volt már s a szabadkéményes tanya fogyóban volt, de újonnan épült tanyákban kivétel nélkül zártkéményes konyhák készültek. Mind a kémény típusainál történő változás, mind az általános fejlődés az eredményezte, hogy szaporodott a konyhában a bútorok száma. 242