Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Gazdasági cselédek, nyári pászotork és tanyások - V. A mindeneslány

szedés között, leginkább esős időben, amikor a kinti munkát nem lehetett végezni. A béresek nem álltak a jószág mellé, mert az a gazdának drága mulatság lett volna. A gazdaaszszonynak sem segítettek rendszeresen, de kenyérsütéskor a fűtenivalót sokszor bekészítették vagy egy-egy kanta vizet vittek a konyhába. Ha segítettek a gazdaasszonynak, az néha egy pakli dohányt hozott nekik a piacról. A béresek közül is legtöbb csak egy évig maradt egy gazdánál, még akkor is, ha jól megvoltak egymással. Ha visszamaradtak a következő évre, rendszerint béremelést kaptak. Szilveszterkor a parasztcsaládoknál rétest sütöttek, melyet kitolórétesnek hívtak. Fontosnak tartották, hogy a bérest jóllakassák vele és még csomagoltak is számára. Néhol az volt a szokás, hogy reggeli után a cselédet kifizették és elbocsátották, de legtöbb helyen csak déli 1 óra után engedték el, addig a jószágot még ellátta, s akkorra a béreshelyettes is megérkezett. Ez legtöbbször a gazda tanyása volt, vagy a nyári munkásai közül valamelyik. Nagyon ritkán előfordult, hogy nős bérest fogadtak a kisebb földű parasztok is. Miután ilyen helyen nem volt külön lakás a béres számára, a konyhába vagy a kisszobába engedték. Az asszonynak is kialkudott bére volt. Násztor György monori gazda nős béresének bérlevele: „Bérlevél Násztor György Oiosháza T. 446. sz. alatti lakos gazda Orczán György és neje Váncz Anna Alsószopor (Szilágy m.) alatti lakosok gazdasági cselédek között szóbeli megegyezéssel létrejött szolgálati szerződésről.: 1. A cseléd neve: Orczán György és Orczán Györgyné szül. Váncz Anna. 2. A cseléd melyik év, hó és naptól, mely időpontig lett megfogadva: 1943. január 1-től 1943. december 31-ig. 3. A cselédek szolgálati bére: 1500 pengő, lakás és teljes ellátás, Kornélia nevű 3 éves gyereküknek a tartása és ellátása. 4. Mi a cseléd munkaköre? Az összes külső és belső gazdasági munka. 5. Esetleges egyéb megállapodások : Amennyiben Orczán György katonai szolgálatot teljesít, a katonai szolgálati időre fizetés nem jár, csak a feleségének, akinek a bére ebben az esetben 480 pengő. Hogy a szóbeli szerződés a fenti módon jött létre, aláírásunkkal igazoljuk. Orosháza, 1943. évi január 1-én. Násztor György Orczán György a gazda aláírása a cseléd aláírása." V. A mindeneslány Mindeneslányt a kisebb földű gazdák fogadtak. Nem volt olyan nagy választék belőlük, mint a cselédekből. Miután a lányok nem nagyon szerettek tanyára menni, a gazdának első szava az volt: „Tanyára gyüssz-ё?" Ha szülei nélkül állt ki a piacra, könnyen azt felelte, hogy tanyára nem megy. Hacsak egy mód volt, a városba, faluba álltak el. Ha a szülei szegődtették el, a gazdától megkérdezték: „Van.-ë a tanyában béres, ki parancsol majd neki stb." Féltették a lányukat. A mindeneslány bére a két háború között a következő volt: Az első évben 3—4 q, a másodikban 4—5 q búza, 50—60 pengő, 2 öltöny ruha: festő és ünneplő. 2 kötő, 2 kendő (az egyik nagykendő). 1 pár hosszúszárú cipő, 1 pár félcipő, 1 pár papucs és 1 kisebb párna. A komlósiaknak a papucsot és a kendőt Komlóson kellett a búcsún megvenni. Ekkor vitték be (István királykor) a búzát is. Bemutatunk egy bér levelet: „Molnár Rozikát megfogadtam az 1928. évre: Mindenes lánynak. Évi bére: 4 és fél 201