Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Nagy Gyula: Bevezetés

élet bemutatását s ennek keretén belül a kétféle népelem összehasonlítását. Kutatásaink során főleg recens anyagra támaszkodtunk. Azt tapasztaltuk, hogy az idősebb emberek visszaemlékezése általában a századfordulóig nyúlt. Nagyon ritka esetben — szüleik, nagyszüleik elbeszélése révén — még a múlt század utolsú évtizedeinek szokásait — ha vázlatosan is — a jó emlékezőtehetséggel megáldott parasztoktól még össze lehetett gyűjteni. Vizsgálódásainkat általában 1945-ig, sok esetben 1960-ig és csak nagyon ritkán napjainkig végeztük. Azonban a legtöbb és legrészletesebb adatot a két világháború közötti időből nyertük. A Puszta uralkodó talajtípusa a békés—csanádi löszháton kialakult mezőségi talaj s így a legnagyobb része jó minőségű szántó. A Belső-pusztán legjellemzőbb a szik, amelynek legnagyobb része legelő és kaszáló. Éghajlata kontinentális. A csapadék sok évi átlaga 530—550 mm és különösen a mennyisége nagyon ingadozó. Vizsgált területünk — amint már említettük is — rendkívül alkalmas a hagyományos földmüvelés és állattartás tanulmányozására, ennek ellenére a továbbiakban csak érintjük mert a szerző a közelmúltban megjelent könyveiben részletesen feldolgozta azt. A mezőgazdaság világszerte nagy átalakuláson megy keresztül. Az átalakulás különösen gyors hazánkban, ahol az egyéni gazdálkodást a társas gazdálkodás váltotta fel. A termelőszövetkezetbe tömörült parasztok magukkal vitték ugyan paraszti kultúrájukat, de miután ott mindinkább gépekkel történik és specializálódik a termelés, az apáról fiúra szálló tudomány egyre inkább a feledés homályába vész. A mezőgazdaság forradalmi átalakulásával nemcsak a hagyományos gazdálkodás, hanem a klasszikus értelemben vett paraszti élet is megszűnt. Gyűjtésünk jó részét még a hagyományos paraszti élet virágzásakor végeztük, ezért úgy véljük, hogy hitelesen ábrázoljuk azt. Az anyag feldolgozása során számtalanszor tapasztaltuk, hogy munkánk csak vázolja, de teljességében bemutatni nem tudja az összetett, sokrétű paraszti életet. Azonban sem időnkből, sem erőnkből nem futotta többre. A nagyüzemi gazdálkodás kialakítása, a mezőgazdaság nagyarányú gépesítése, a termelési szerkezet megváltozása rövid időn belül az egész ország területén felszámolja a paraszti élet utolsó emlékeit is, ezért egy emberöltő múltán nyomtalanul eltűnik az egykor oly jellegzetes paraszti életmód. Munkánkkal a magyar parasztságnak kívánunk maradandó emléket állítani. NAGY GYULA 14