Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Írók a Pusztáról - Móricz Zsigmond: Bolondkocsi, pávafarkú traktor stb.

MÓRICZ ZSIGMOND BOLONDKOCSI, PÁVAFARKŰ TRAKTOR STB. A magyar földműves remekül tudja egyszerűsíteni a munkáját. Jóformán minden lépésénél van valami ötlete, amivel rövidíteni, egyszerűsíteni és eredményesebbé lehet tenni a keserves kézi munkát. Három kitűnő találmánnyal találkoztam a héten Hódmezővásárhelyen. Aratásnál az az általános szokás, hogy a búzát levágják, kévébe kötik, s a kévéket keresztbe rakják. Ez a legjobb módszer, ha a búzát nem lehet rögtön behordani, így védik legjobban a veszedelemtől, esőtől, időtől. A vásárhelyi pusztai tanyákon azonban van egy másik módszer : a vontató. Ez egy egyszerű boglyarakás. A búzát, árpát, zabot nem kötik össze kévébe, hanem úgy rakják össze, mint a szénát. Petrencékbe. Ezt aztán nem rendes szekerekkel hordják be, mert azzal nagyon törne, sőt kicsépelődne a száraz kalász, hanem már az ősapák konstruáltak erre egy különös alkotmányt : a bolondkocsit. A„bolondkocsi", ahogy ejtik, két kerék-készülékből áll; két tengely s rajta a két kerék. A két részt két hosszú, vastag rúddal kötik össze, amelyeket háromszög alakban fektetnek a tengelyekre. A petrencét úgy szállítják el, hogy először két vékonyabb rudat dugnak alá párhuzamosan. Akkor keresztbe dugják a két vastag rudat, előbb egyiket, aztán a másikat, s mikor alatta van egyik, méternyi emelőoszlopokkal felemelik a kocsi oldalrúdját a tengelyekre, így négy rúd képezi a szállító kocsi alapját. Elébe fogják a lovakat, s beszállítják a sértetlen boglyát a géphez. Ennek a hódmezővásárhelyi találmánynak most bizonyos konkurrenciája támadt a német mezőgazdaságban, ahol pontosan ugyanezt a szerkezetet racionalizálás címen vezetik be. A „bolondkocsi" mintaképe annak, hogy lehet tökéletesen és parasztésszel megoldani egy feladatot, hogy semmi fölösleges ne legyen benne. Egy Nagy Pál nevű kisgazda az idén érdekes találmánnyal lépett a vásárhelyi pusztán a világ elé. A cséplőgépet mostanában főleg traktorokkal vontatják, és cséplés közben azzal hajtják. Nagy Pál gazda sokallotta a szállításra vesztegetett időt, ezért azt csinálta, hogy a traktort síneken hozzáépítette a cséplőgép elejéhez. Két kereket elvett a traktorból, kettőt elvett a cséplőből, s most négy kerék tartja a közös épületet, amely úgy néz ki, mintha a traktornak óriási pávafarka nőtt volna. Működés közben a gép kitűnően dolgozik. Éppen úgy megcsinálja a 130 mázsát na123